Fellegi ráérne, de Brüsszeltől nem kapott időpontot

Az Európai Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy őrizzék meg Magyarországon a nemzeti bank függetlenségét –hangsúlyozta kedden a szervezet idei első sajtótájékoztatóján Olivier Bailly szóvivő. Szólt az uniós vezetők és a magyar kormány közötti levélváltásokról is, mint mondta: az év végén elfogadott magyar törvényekkel szemben megfogalmazott brüsszeli aggályokra érkezett magyar válaszokat még vizsgálják.

 „Ha az Európai Bizottság úgy gondolja, hogy ebben az ügyben konzultálni kíván a kormánnyal, miután megismerte a jogszabályszöveget, mi természetesen készen állunk és nyitottak vagyunk rá” – reagált a brüsszeli hírre Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő.

Fellegi Tamásnak lenne a feladata az IMF-tárgyalások sikeres lezárása
2011. december 14. Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány tagjai megemlékezést tartanak a soproni Hűségkútnál. Fodor Tamás polgármester is részt vesz az eseményen. Fotó: Kurucz Árpád A képen Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter és Matolcsy Gyögy nemzetgazdasági miniszter.

Jövő szerdán ülésezik a biztosok testülete, és bár Magyarország hivatalosan nincs a napirenden, uniós források szerint valószínűleg szóba kerülnek az országgal kapcsolatos aggályok, mivel addigra már elkészül a jegybanktörvényről és a többi erősen vitatott sarkalatos törvényről szóló uniós jogi szakvélemény. A bizottsági szóvivő összekapcsolta a Magyarország által az EU-tól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) igényelt pénzügyi támogatás ügyét a jegybank függetlenségének kérdésével, mondván, a pénzügyi stabilitás garantálásához megfelelő jogi környezetre is szükség van.

Egy névtelenséget kérő uniós tisztségviselő később újságíróknak azt mondta: a magyar pénzügyi hitel ügyében addig nem folytatnak megbeszéléseket Magyarországgal, amíg a központi bank függetlenségének kérdése Brüsszel megítélése szerint nem rendeződik megnyugtatóan.

Uniós szemszögből már az a lehetőség is elfogadhatatlan, hogy a hivatalban lévő MNB-elnök fölé bárkit kinevezhessen a kormány, ha a jegybankot és a pénzügyi felügyeletet (PSZÁF) összevonnák. Ennek a lehetőségét a parlament megteremtette, s Brüsszel nem éri be azzal az ígérettel, hogy az összevonást Simor András MNB-elnök mandátumának 2013. márciusi lejárta előtt nem lépik meg. (A bizottság számára ugyanis ebből a szempontból nem Simor személye, hanem a jegybank és mindenkori elnöke függetlensége a fontos.)

Fellegiék ajánlottak tárgyalási időpontot

A tisztségviselő szerint magyar részről jelezték Fellegi Tamás miniszter azon szándékát, hogy január 16. és 19. között – vagyis a jövő héten az IMF-fel az Egyesült Államokban tervezett megbeszélése után – kész lenne az uniós illetékesekkel való eszmecserére, erre a felvetésre azonban Brüsszel egyelőre nem adott választ. A tisztségviselő megemlítette, hogy José Manuel Barroso bizottsági elnök az Orbán Viktor miniszterelnöknek írt, december 28-i levelében utalt a Magyarország ellen szükség esetén indítható kötelezettségszegési eljárásra is – írja az MTI.

Ahhoz, hogy az IMF és az EU hajlandó legyen a tárgyalások folytatására, valószínűleg módosítani kell a jegybanktörvényen – vélekednek a londoni citybeli elemzők, akik a kockázati tényezők közül első helyen említik az IMF–EU-megállapodás körüli bizonytalanságot. Ez odavezetett, hogy tegnap a magyar törlesztésbiztosítási felár (CDS) már a 2008-as Lehman Brothers-csőd idején mért szint fölé hágott, s alig maradt el a tavaly novemberben 650 bázisponton felállított negatív rekordtól. Az uniós tagállamok közül csak a görögöknél és a portugáloknál magasabb a befektetői bizalmat számszerűsítő CDS-mutató.

A Commerzbank napi elemzésében azt írta, hogy a jegybanktörvény elfogadása nyomán „fagyossá vált” Budapest viszonya a Nemzetközi Valutaalappal és az unióval, mert a magyar fél éppen a leglényegesebb módosításokra nem volt hajlandó. A bank londoni elemzői úgy látják, az unió, az IMF és az eurójegybank (EKB) eddigi kommentárjai arra vallanak, hogy az MNB-vel kapcsolatos intézkedéseket nem találják összeegyeztethetőnek a jegybanki szuverenitás elveivel. Ezért a magyar kormánynak valószínűleg korrigálnia kell a törvényt, ha „nem akarja elszalasztani az IMF-támogatás megszerzésének esélyét”.

Hasonló véleményt fogalmazott meg a londoni 4cast is, amely nyilvánvaló piaci reakciónak nevezi, hogy a magyar kormánykötvények hozama 10 százalék fölé emelkedett, a forint pedig történelmi mélypontok közelében jár az euróhoz képest. A ház szerint mindemellett „egyértelműen megkezdődött” a lakossági megtakarítások külföldre menekítése, és bár ennek mértéke egyelőre valószínűleg csekély, „azonban így kezdődnek a lavinák is”. Kifogásolják, hogy befektetői szempontból egyre nehezebb eligazodni a magyar kormány stratégiáján. A piaci szereplők most mélységes tanácstalansággal szemlélik a fejleményeket, mert arra egyikük sem számított, hogy az IMF-tárgyalások elindulása után rögtön meg is szakadnak a kapcsolatok.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.