Nemzeti banknak lennie kell

Áldását adta tegnapi, idei utolsó ülésén a parlament az új jegybanktörvényre, valamint arra a javaslatra, amely lehetővé teszi a Magyar Nemzeti Bank és a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv összeolvasztását. Az Európai Központi Bank várhatóan bírálni fogja az elfogadott jogszabályokat – azzal együtt, hogy kifogásai egy részét módosító indítványok formájában végül beépítették a törvénybe.

Továbbra is napirenden marad a kérdés, hogy mi szükség volt egy újabb alelnöki poszt létrehozására, valamint a monetáris tanács kibővítésére két új taggal. Előbbire ráadásul ezentúl nem a jegybankelnök, hanem a miniszterelnök tesz javaslatot az államfőnek. (A monetáris tanács tagjait a parlament választja.)

Ahogy az megszokott, ezúttal is az utolsó pillanatban benyújtott módosító indítványokkal bővült a törvény szövege. Az alkotmányügyi bizottság egyik javaslata szerint a tanács elnökének és alelnökeinek (ők történetesen a jegybank elnöke, illetve az alelnökök) felmentéséről is lehet dönteni, ez a hatáskör a köztársasági elnökhöz kerül. Szakértők ezt jogtechnikai rendelkezésnek tartják, így került ugyanis összhangba az MNB elnökéről és a monetáris tanács tagjairól szóló rész. Előbbiben eredetileg is szerepeltek rendelkezések a felmentésre vonatkozóan, és nyilvánvaló, hogy aki jegybankelnöki mivoltában alkalmatlanná válik, arra a monetáris tanács vezetését sem lehet rábízni.

Ami viszont biztos további vitáknak ágyaz meg, az a két, a pénzügyek felett őrködő szervezet összevonása. Az elfogadott jogszabály alapján, amennyiben úgy rendelkezik róla egy sarkalatos törvény, a két szervezet feladat- és hatásköreit általános jogutódként egy új szervezet láthatja el, melynek elnökét a köztársasági elnök nevezi ki, alelnökei pedig a PSZÁF és az MNB – a törvény hatálybalépésekor hivatalban lévő – elnökei lesznek.

A törvény kritikusai szerint azonban ez elfogadhatatlan, mert a regnáló jegybankelnöknek az uniós kötelezettségek szerint ki kell töltenie mandátumát. Az sem megoldás ezért, hogy a kormány megvárja Simor András mandátumának lejártát (ami 2013 márciusában lesz), mert a jogszabály szövege hatályban lévő elnökről szól. De az sem egyértelmű, hogy az összeolvadás után létrejövő szervezetnek mi köze lesz az MNB-hez. Nemzeti banknak ugyanis lennie kell.

A szavazás után heves reakciók érkeztek a pénz- és tőkepiacok felől. A forint nagyot gyengült, a svájci frank árfolyama megközelítette a 259 forintot, az euró is közel került a rekordnak számító 317 forinthoz. A BUX kétszázalékos veszteségbe fordult. Később korrigáltak az árfolyamok, de délután öt körül a frank újra vészesen közel került a 260 forintos szinthez.

MNB: sérül az ország érdeke

Veszélyezteti a magyar gazdaság stabilitását, ezért súlyosan sérti hazánk érdekeit – így értékelte pénteki közleményében az MNB az új jegybanktörvényt, valamint a jegybank és a PSZÁF összevonását lehetővé tévő módosítást. A nemzeti bank szerint „az új jogszabályok együttese megteremti a jegybanki döntéshozatal kormányzati, pártpolitikai érdekek szerinti befolyásolásának lehetőségét”. Ez ellentétes a Magyarország által aláírt és elfogadott nemzetközi szerződéssel, az Európai Unió alapdokumentumával – hívják fel a figyelmet.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.