Lázár János beverte az éket
Csütörtökön Lázár János polgármester levelet küldött Jelasity Radovannak, az Erste elnök-vezérigazgatójának, akitől Hódmezővásárhely 2006-ban kibocsátott svájcifrank-alapú kötvényével kapcsolatban az árfolyamveszteség megosztását kéri. Lázár január végéig adott időt a banknak arra, hogy eldöntse, a többletből mekkora részt hajlandó átvállalni. Arra az esetre, ha az Erste nem lenne együttműködő, kilátásba helyezte, hogy a parlament jogalkotási és a kormány végrehajtási segítségét fogja kérni – amire a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetőjeként bizton számíthat is.
Nem is az az igazán érdekes azonban, amit Lázár követel, hanem az, ahogyan teszi. Azzal, hogy nyilvánosságra hozta a levelet, egyértelmű üzenetet küldött a többi banknak is – ez egy „tudjátok, hogy értsétek” helyzet. Nem különösebben számít, hogy az Erste mit válaszol, tesz-e engedményeket Hódmezővásárhelynek vagy sem, Lázár csak beverte az éket, de a kormány lesz az, amely addig locsolja, amíg meg nem repeszti a hitelintézetek ellenállását.
Banki szakértők már egy ideje kész tényként kezelik, hogy amint a kabinet megállapodik a pénzintézetekkel a devizahitelesek helyzetének kezeléséről, előkerül a helyhatóságok által felhalmozott tartozások kérdése. Maga Orbán Viktor miniszterelnök beszélt arról október elején, hogy tárgyalásokat kezdenek a hitelezőkkel a megyei önkormányzatoktól most év végével átvállalt több mint 180 milliárd forintos adósságállomány rendezéséről, esetleges átütemezéséről.
A Magyar Bankszövetséget tegnap hiába kérdeztük, Müller János vezető tanácsadó nem kívánta kommentálni a történteket, a szervezet álláspontja azonban valószínűleg nem változott augusztus óta. Akkor Gémesi György gödöllői polgármester, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke kezdeményezte, hogy az erős svájci frank miatt halasszák el egy évvel az önkormányzati hitelek tőketörlesztését, míg Schmidt Jenő, Tab polgármestere, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke ennél is hosszabb, hároméves moratóriumot javasolt. Erre Kovács Levente, a bankszövetség főtitkára úgy reagált, hogy minden település helyzete más és más, nincs szükség átfogó csomagra, azoknak a településeknek kell megállapodniuk hitelük átütemezéséről, melyeknél erre valóban szükség van.
Összességében a helyhatóságok ma még valóban a legjobb banki ügyfelek közé tartoznak, látszólag kedvező helyzetük azonban hamarosan drasztikusan megváltozhat. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai szerint szeptember végén az önkormányzati hitelek mindössze 1,6 százalékát nem törlesztették kilencven napnál régebben, míg a lakossági jelzáloghiteleknél ez az arány tíz százalék volt, nem beszélve a vállalkozásoknál mért 14,4 százalékos mutatóról.
A bankok a rossz hitelek után mindössze 1,9 százalékos értékvesztést könyvelhettek el, az önkormányzati kötvények után pedig még kisebbet, másfél százalékot, szemben a jelzáloghitelekre képzett 4,6 százalékkal. A helyzet azonban csalóka: mint arra legutóbbi kockázati jelentésében a PSZÁF is felhívja a figyelmet, a települések hiteleik és kötvényeik után eddig jellemzően csak kamatot fizettek, a tőketörlesztések, illetve a visszavásárlások csak most kezdenek általánossá válni, és komoly a kockázata annak, hogy ezeket a többletterheket az önkormányzatok jelentős része nem tudja az eredeti feltételeknek megfelelően teljesíteni.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint november végén az önkormányzatok 1126,4 milliárd forinttal tartoztak a hitelintézeteknek. Ebből 508 milliárd forint volt a hitel, többségében (387,4 milliárd) forintalapú. A kötvényállomány értéke 618,4 milliárd forintra rúgott, s döntő részben devizaalapú, közel 80 százalékban svájci frankban jegyzett értékpapírokról van szó. A PSZÁF jelentése szerint ez a kötvényállomány legalább akkora kockázatokat hordoz, mint a hitelállomány. Ezeket a kötvényeket jellemzően 3-4 éves türelmi idővel jegyezték le a bankok (ez idő alatt a helyhatóságok csak a kamatokat fizették), s jellemzően 2011 végén, 2012-ben kell elkezdeniük visszavásárolni a településeknek, vagyis el kell kezdeniük törleszteni a tartozások tőkerészét is.
Az állami beavatkozás elkerülhetetlennek látszik. Bár a települések fizetésképtelensége látszólag nem jelent akkora társadalmi problémát, mint a lakáshitelesek tíz- vagy százezreit fenyegető kilakoltatás, de ha közintézmények (például óvodák, iskolák) maradnak fűtés és áram nélkül, a közalkalmazottak nem kapják meg a fizetésüket, akkor annak következményei hasonlóan beláthatatlanok lehetnek. A már így is tarthatatlannak látszó központi költségvetésben azonban erre szinte biztosan nem lesznek pluszforrások, így nem marad más lehetőség, mint a bankok újabb megsarcolása.
Az önkormányzatok devizában jegyzett hitel- és kötvényállománya nagyjából ugyan csak tizedakkora, mint a lakossági devizaalapú jelzáloghiteleké, ám ha ezek árfolyamveszteségét is olyan arányban terheli rá a kormány a bankokra, mint azt a lakáshitelek végtörlesztése kapcsán eredetileg tervezte, akkor az újabb több tízmilliárd forintos veszteséget okoz a hitelintézeteknek. Ennek pedig igen rossz üzenete lenne a bankok felé, különösen most, hogy a kormány éppen arról készül megállapodni a pénzintézetekkel, hogyan vehetnék ki a részüket a gazdaság élénkítéséből a vállalati hitelezés felpörgetésével. A megoldás így nem lehet más, mint egy olyan konszenzuson alapuló megegyezés, amilyen a lakáshitelesek érdekében most aláírt megegyezés, melynek eredményeként a bankok, az állam és az adósok megosztják egymás között az árfolyamveszteséget. Tehát valóban csak azok az önkormányzatok kapnának segítséget, melyek ténylegesen rászorulnak, és önhibájukon kívül kerültek nehéz helyzetbe.
A bankok nem nyilatkoznak
Lázár János levelével kapcsolatban megkerestük az Erste Bankot, a pénzintézetnél azonban nem kívánták azt kommentálni. Annyit mondtak, hogy válaszolnak rá, de nem a médián keresztül, mivel banktitokról van szó. A települések helyzetével, eladósodottságával kapcsolatban szerettük volna megkérdezni a szektor legnagyobb szereplőjét, az önkormányzati hitelek csaknem felét kezelő OTP-t is, de a témával kapcsolatban a bankszövetséghez irányítottak.
