Nem kaptunk választ arra a kérdésünkre sem, miért van az, hogy míg a CBA, a Coop és a Reál már szerződést kötött az alapítványnyal, addig a nagy nemzetközi tulajdonosi hátterű cégek valamilyen okból eddig kimaradtak az üzletből.

A NÜSZ szerint ugyan a hipermarketekkel is folynak az egyeztetések, ám a nagy multiláncoktól úgy tudjuk, ez igencsak kozmetikázott megfogalmazás. Míg a hazai láncokat az MNÜA már korábban megkereste az ajánlatával, addig a multikat senki, sőt volt olyan nagy nemzetközi kereskedelmi lánc, amelynek a levelére még csak nem is válaszolt az alapítvány. Amelyik nemzetközi lánccal mégis szóba állt, annak lényegében direkt teljesíthetetlen feltételeket kínált – állítják az érintettek.

Míg a hazai láncoknak – úgy hírlik – háromszázalékos elfogadói jutalékot kell fizetniük, addig a nemzetközi láncoktól hatszázalékos jutalékot vár az alapítvány (az elfogadói jutalék az a forgalomarányos összeg, amelyet az utalványok elszámolásakor levonnak a kereskedőtől). A NÜSZ Kft. ezzel kapcsolatban annyit közölt: korábban sem volt titok, hogy három és hat százalék között lesz az elfogadói jutalék mértéke. Azt viszont már nem részletezte, hogy pontosan mi alapján döntik el, melyik cég kapja az alacsonyabb és melyik a magasabb elvonást.

Vámos György, azOrszágos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint egyértelmű, hogy az MNÜA különbséget akar tenni a kormány által preferált hazai hálózatok és a nemzetközi üzletláncok között. Ő is úgy tudja, hogy jócskán eltérő szerződési feltételeket kínálnak a nemzetközi áruházaknak és a hazai láncoknak. A főtitkár szerint az önmagában még nem baj, hogy a kormányzat segíteni kívánja a hazai láncokat, azt azonban már nagyon is problémásnak tartja, hogy közben a nemzetközi láncokat mereven kizárja a tárgyalásokból azzal, hogy lehetetlen feltételeket kínál nekik. A hatszázalékos elfogadói jutalék ugyanis kigazdálkodhatatlan. Igaz, az információink szerint a hazai láncoktól majdan levonandó háromszázalékos jutalék sem éppen kicsi, nekik azonban vélhetőleg busásan megéri az üzlet, mivel így jókora piachoz juthatnak a hipermarketekkel szemben.

Az utalványrendszer azért vonzó a kereskedők számára, mert a becsalogatott vevő mást is vásárol, vagyis az utalvánnyal eladott árun keletkező veszteséget bőségesen kárpótolja a többletforgalom. Nem csekély az a vásárlótömeg, amelyet a jelek szerint a kormányzat átterelne a hazai láncokhoz. Az utalványos rendszer „hőskorában” még túlnyomórészt a francia cégek – idetartozik a Sodexho és Checke Dejeuner – által lebonyolított utalványos forgalmat 200-300 milliárd forintra becsülték, de az Erzsébet-utalványok forgalma is elérheti a 150 milliárd forintot. A forgalom egy része ugyan valószínűleg a vendéglátóhelyeken landol, azért öszszehasonlításképpen nem árt megjegyezni, hogy a 150 milliárd forint a teljes, éves szinten 3000 milliárd forint körüli élelmiszer-kiskereskedelem öt százalékát teszi ki. A többletforgalom ennél jóval jelentősebb lehet a boltokban, mivel az utalvánnyal rendelkező vásárlók, mondhatni, „rákényszerülnek”, hogy a hazai láncoknál vásároljanak.

Ennyi helyen lehet beváltani

Az MNÜA nevében nyilatkozó NÜSZ K .-nél elmondták: a CBA, a Coop és a Reál csatlakozásával együtt jelenleg 15 ezer helyen fogadják el az Erzsébet-utalványt, ám a NÜSZ K . célja, hogy február elsejétől 20 ezer beváltóhely legyen itthon. Arról azonban hallgat a cég közleménye, hogy pontosan milyen elfogadóhelyeket értenek ezek alatt.

150 MILLIÁRD

BECSLÉSEK szerint elérheti a 150 milliárd forintot az Erzsébet-utalvány forgalma az elfogadóhelyeken.