Brüsszelbe ért Orbán levele, csúszhatnak a hiteltárgyalások
Csütörtökön ugyanis Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, hogy a tárgyalások – amelyekhez nagy reményeket fűz – január első felében indulhatnak. Ez akkor egybecsengett az Olivier Bailly bizottsági szóvivő brüsszeli sajtótájékoztatóján elhangzottakkal, csakhogy este Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője jelezte, hogy félreértették Bailly szavait, mert konkrét időpontról még nincs szó.
A váratlan visszalépésben elemzők szerint döntő szerepet játszott, hogy időközben megérkezett Brüsszelbe Orbán Viktor válaszlevele, amelyben a kormányfő elutasítja José Manuel Barroso európai bizottsági elnök javaslatait, miszerint gondolják meg a pénzügyi stabilitási törvény és a jegybanktörvény tervezetének viszszavonását. A kategorikus nem minden bizonnyal álláspontja újraértékelésére készteti Brüsszelt, ezmagyarázza a halogatást. Erre utal Dennis Abbott ügyeletes szóvivő tegnapi nyilatkozata, amelyben azt mondta, hogy az Orbán-levél tüzetes áttanulmányozása után lesz döntés a tárgyalásokról.
A kormány diplomáciai síkon is próbálkozik igaza alátámasztásával. Martonyi János külügyminiszter az MTI-nek nyilatkozva méltatta a törvényjavaslatokat, és azokat az uniós jogrendszerbe illőnek nevezte. Szerinte a jegybanki függetlenség csorbításáról szó sincs, mint ahogy az MNB és a pénzügyi felügyelet összevonásának is csupán az elvi lehetőségét akarják megteremteni, hiszen a tényleges fúzióra vonatkozó törvényjavaslat meg sem született.
Banki elemzők szerint nem az EU van időkényszerben, hanem a magyar kormány, s ezért Brüsszel nem sieti el a dolgot, megvárja, miként szavaz az inkriminált törvényjavaslatokról a parlament. Ha ezt nézzük, fölösleges várnia, ugyanis az egykulcsos jövedelemadó-rendszer megváltoztathatóságát kétharmados parlamenti többséghez kötő pénzügyi stabilitási törvényt megszavazták tegnap a képviselők, és ezt a sorsot a jegybanktörvény sem kerülheti el a jövő héten.
Botrányos körülmények között, de simán vették az akadályt az új jegybanktörvényhez benyújtott kormánypárti módosító indítványok, amelyekkel Rogán Antal gazdasági bizottsági elnök szerint az Európai Központi Bank (EKB) által kért kiigazításoknak tettek eleget, vagyis az uniós jogrendszerrel harmonizálták a tervezetet. A kétharmados többséget igénylő – és azt teljesítő – módosítások szavazási eredményének kihirdetését az MSZP-frakció nem várta meg, képviselőik hangos füttyszóval és piros lapok felmutatásával fejezték ki véleményüket a parlament többségi jogalkotási módszeréről, majd kivonultak az ülésteremből. A jegybanktörvény zárószavazása a két ünnep között lesz, s akkor már csak Schmitt Pál köztársasági elnöknek kell szignálnia a törvényt ahhoz, hogy az 2012. ja nuár elsején hatályba léphessen, az új alaptörvénnyel egy időben.
A most elfogadott módosítások ismertek voltak az EKB véleményalkotói előtt, eltérően a korábban előzetes egyeztetésre kiküldött s a később lényeges ponton eltérő változattól. Az EKB csütörtökön megküldött újabb véleményében ismét leszedte a keresztvizet a javaslatról, az uniós jogba ütközőnek minősítve azt. Az EKB a jegybanki függetlenség súlyos csorbításaként értékelte a monetáris tanács felduzzasztására irányuló indokolatlan kísérletet és a funkció nélküli harmadik alelnök kinevezését. Mindezek felvetik a jegybanki döntéshozatali folyamatokba történő kormányzati beavatkozás szándékát, hiszen a kétharmados többséggel rendelkező kormánypártok jelölhetik ki a személyeket, ebben a jegybanki vezetésnek még csak véleményezési joga sem lehet. Gyakorlatilag a kormány jelöl, a gazdasági bizottság felkarolja a személyeket, majd a kétharmados parlamenti többség megszavazza, Schmitt Pál pedig aláír. Az ellenzői érvek szerint ez a döntéshozói folyamat biztosítékot jelent a kabinet számára a megfelelően lojális jegybanki vezetők kijelöléséhez, s rajtuk keresztül a kormányzati befolyás érvényesítéséhez. Ezt pedig az EKB erősen nehezményezi.
A pénzügyi stabilitási törvényt is gond nélkül megszavazta a parlament Fidesz–KDNP-többsége, igaz, a voksoláson az MSZP és az LMP képviselői – előbbiek önszántukból, utóbbiak fizikai akadályoztatásuk okán – nem vettek részt. A törvényhez az utolsó pillanatban benyújtott módosító indítványával Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke Járai Zsigmond kedvében akart járni, ezért azt javasolta, hogy a hazai átlagkereset kilencszeresét, havi csaknem 1,9 millió forintot kaphasson a volt jegybankelnök azzal, hogy a Költségvetési Tanács (KT) vezetői pozíció ját is betölti. Ezt a javaslatot Nyikos László, a költségvetési bizottság jobbikos elnöke felháborítónak és pofátlannak tartotta, s kérte annak visszavonását. Emlékeztetett arra, hogy amikor Járait tavaly a jegybank felügyelőbizottsági elnökének nevezte ki a parlament, akkor 1,3 millió forintos havi tiszteletdíjat szavazott meg neki. Rogán válaszában felhívta a figyelmet egy új fejleményre, miszerint Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter benyújtott egy még újabb módosítót, melynek értelmében a Költségvetési Tanács elnökének nem jár díjazás. Rogán ezután önként visszavonta a Járai premizálására vonatkozó indítványát.
Nyikos azt is döbbenetesnek tartotta, hogy a KT a parlament demokratikusan, a népakaratot tükrözően megválasztott költségvetési bizottsága felett gyámkodjon, és a bizottsági javaslatokat tetszése szerint megvétózza. Egy háromtagú testület, amelynek két tagját a köztársasági elnök nevezte ki, és amelynek csak hatásköre van, felelősségre nem vonható, ilyen jogosítványokat ne szerezhessen – követelte. Párttársa, Z. Kárpát Dániel is csatlakozott ehhez, egyben felhánytorgatta a Fidesz-kormánynak, hogy történelmi felelősségét elmulasztva nem kezdeményezte az ország devizaadósságának újratárgyalását, de még csak kísérletet sem tett rá. Rogán szerint nincs igaza Z. Kárpátnak, mert nem kell a Dnyeszter Menti Köztársaságba menni ahhoz, hogy a parlament feletti költségvetési vétójoggal találkozzunk. A német alkotmánybíróságnak is van ilyen joga – érvelt. Matol csy György zárszavában a stabilitást és a kiszámíthatóságot hozó törvény elfogadása mellett érvelt, mert az szigorúan szabályozza a költségvetés fenntarthatóságát és az államadósság folyamatos csökkentését.
Az alaptörvény átmeneti intézkedéseihez benyújtott módosítókról is szavaztak tegnap a képviselők. Ennek részeiként a kormánypárti frakciók támogatták azt a Brüsszel által szintén bírált elképzelést, amely megteremti a lehetőséget a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összevonására. (A törvény végszavazása a jövő héten lesz.) A két intézmény vezetője alelnökként folytatná a munkát a pénzügyi csúcsintézményben, s föléjük a kormány javaslatára a köztársasági elnök nevezne ki elnököt. Az összevonást 2013 márciusáig, Simor András mandátumának lejártáig nem hajtja végre a kormány – erre Rogán Antal tett ígéretet annak kapcsán, hogy a jegybankelnök ilyetén lefokozását az EKB jogellenesnek minősítette.
Válaszút előtt a magánnyugdíj
A pénzügyi stabilitási törvényben rendelkezett a parlament a magánnyugdíjpénztári tagok sorsáról azután, hogy – folytatva a 2010 novemberétől élő gyakorlatot – az általuk fizetett évi 48 milliárd forintnyi nyugdíjjárulékot 2012-től az utolsó fillérig az állami nyugdíjkasszába irányítják át. Az érintett 102 ezer ember március végéig léphet vissza a állami nyugdíjrendszerbe, ugyanazokkal a feltételekkel, amelyekkel a többieket „visszaterelte” az év elején a kormány. Azaz felvehetik a megtakarításaik után járó reálhozamot és a tagdíj-kiegészítésként befizetett összeget, vagy ha akarják, önkéntes pénztárba utalhatják a pénzt, de az állami tb-rendszerben létrehozható számlájukon is elhelyezhetik azt. Akik a magánnyugdíjpénztárban maradtak, s ezzel a kormány év eleji álláspontja szerint „kiírták” magukat az állami nyugdíjrendszerből, most automatikusan „visszairatkoznak”, vagyis ezután őket is megilleti az állami nyugdíj.
