A részt vevő 523 pénzintézet a várt 300 milliárd helyett 490 milliárd euróra nyújtott be igényt a mai körülmények között rendkívül olcsónak tekinthető kamatkondíciók mellett biztosított pénzforrásra, s ezt az EKB mind ki is elégítette. A bank kormányzótanácsa december elején döntött az új, hároméves refinanszírozási tender meghirdetéséről, ezzel akartak ugyanis hozzájárulni a piaci likviditás bővítéséhez.

Londoni elemzők ugyanakkor „nem estek hasra” az új jegybanki kezdeményezés sikerétől. Véleményük szerint az EKB forrásai elősegíthetik ugyan a kiújulóban lévő hitelpiaci feszültségek kezelését és a banki hitelezést, ám az eurózónát fenyegető adósságválságot nem enyhítik. A bankok az utóbbi hónapokban folyamatosan építik le portfóliójukban a nehéz helyzetben lévő uniós országok állampapírjait, így nem valószínű, hogy az EKB-pénzeket nagyobb arányban ezek vásárlására fordítanák.

Még úgy sem, hogy a Capital Economics szerint egyes jelentések arra utalnak: bizonyos bankokat, melyeknek egyébként nem volt szükségük e forrásra, külön „biztattak” az EKB-eszköz igénybevételére, annak érdekében, hogy enyhüljön az ilyen forrásokhoz kapcsolódó „megbélyegzettségi” érzet. Az egyik legnagyobb citybeli pénzügyi-gazdasági elemzőház szak értői szerint azonban még abban az esetben is, ha az EKB-kihelyezések zöme mégis euró periferiális állampapírokba áramlana, a szóban forgó összegek akkor sem helyettesítik azokat a sokkal nagyobb vásárlásokat vagy garanciákat, amelyeket a piac magától az EKB-tól remél.