Újabb fordulót január 6-ra hívtak össze a maival megegyező napirendi pontokkal (tőkeemelés, a Boeing gépek lejáró lízingszerződései), ám ezzel a tulajdonosi jogokat gyakorló szaktárca és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő gyakorlatilag – a manapság divatos megfogalmazással – elment a falig. Akkor ugyanis megoldást kell találni a cég helyzetére. Több elvesztegetni való idő nincs. A Malév csődje 500 milliárdos lyukat üthet a büdzsén.

Mint tegnap megírtuk, egyelőre nem született meg a kormánydöntés a Malév további finanszírozásáról, annak ellenére sem, hogy néhány hete Fellegi Tamás, még nemzeti fejlesztési miniszterként, határozottan állította: amíg nem találnak befektetőt, a kormány mindent megtesz a légitársaság finanszírozásáért. Alighanem tehát a minden is kevés.

November 21-én Fellegi Tamás jóváhagyása alapján a Malév rövid távú finanszírozási igényének biztosítása érdekében 4,2 milliárd forintos tulajdonosi kölcsönt kapott a tulajdonosától, s a Malév hangsúlyozza, hogy ez biztosíthatja a társaság működését a következő közgyűlési döntésig. Az azonban már korántsem egyértelmű, mi történik, ha akkor sem születik döntés. Hivatalos tájékoztatás hiányában ezért ismertetjük a légiközlekedési szakma vezető szakembereitől származó információkat s a valószínű forgatókönyvet.

Az biztos, hogy a Malév az orosz hitelezőjével való kormányzati megállapodás hiányában, pénzügyi terhei miatt – kedvező üzemi eredményei ellenére is – a téli hónapokban finanszírozásra szorul. A legutóbb kapott kölcsön a legszigorúbb gazdálkodás mellett is csak január elejéig-közepéig elég, ezért ha a következő közgyűlést megelőzően nem dönt a kormány, azzal a Malév bedőlését kockáztatja. Annál is inkább, mert január közepére megérkezhet az EU határozata a cég állami támogatásairól, amelyben azokat szabálytalannak nyilváníthatja (ezt már kész tényként kezeli a kormányzat), és eltiltja a kabinetet a további támogatástól. Ezt követően a kormány akkor sem adhat pénzt a cégnek, ha akar.

Mindezzel csak az a probléma, hogy az elmúlt hónapokban a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban nemigen készültek fel a cég esetleges irányított szanálására és az ezzel kapcsolatos teendőkre, ne adj’ isten, egy a Malév alapjain létrejövő új légitársaság elindítására. Holott ez a forgatókönyv már a Bajnai-kormány idején is egy volt a lehetséges alternatívák közül. A Malév esetleges nem tervezett leállása cserben hagyott utasok ezreivel és mintegy háromezer munkahely megszűnésével fenyeget. S nem csak ezt kockáztatják: a Budapest Airport privatizációs szerződése szerint ez esetben 1,8 milliárd euró azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik az államnak, ami forintban több mint ötszázmilliárdot jelent: ezzel a jövő évi hiány is elszáll.

Továbbra sincs semmilyen hír arról, hogy állnak a minisztériumban a befektetők keresésével, akik esetleg beszállhatnának egy magyar légitársaság működtetésébe. Ez ügyben pedig előrelépés aligha várható, hiszen eddig Fellegi Tamás kabinetfőnöke, Kocsis Tamás és Rozgonyi Árpád foglalkozott a Malév ügyeivel, sorsuk azonban a miniszterváltás közepette meglehetősen bizonytalan. A tárcához közeli forrásaink szerint Kocsis gyakorlatilag már be is jelentette távozását, s érdemben szinte semmi sem történik Malév-ügyben. Tegnapi számunkban, korábbi információkra hivatkozva megírtuk: a szaktárcában készült egy előterjesztés, amely 11,6 milliárd forintot javasolt a cégnek, amellyel az anyag szerint mintegy fél évig lehetne problémamentesen biztosítani a társaság működését.

Tegnap reggel viszont már olyan információk érkeztek, hogy ennyi pénzt semmiképp sem adnak a társaságnak. A dokumentumban szerepelt az a pénzügyi kockázat, amely a Budapest Airport hitelezőivel szemben fennálló kezességvállaláshoz kötődik. Ez idáig azonban nem hallottunk olyan szakmai anyagról, amely azt ismertetné, miképpen lehetne biztosítani a Malév feladatait egy újraszervezett céggel, vagy megállapodás esetén az új befektetővel – ha a korábbi nyilatkozatoknak megfelelően van ilyen. Márpedig ez kulcskérdés: ha ugyanis egy új cég veszi át a nemzeti légitársaság feladatait, az sem történhet azonnal: megfelelő, hónapokig tartó előkészítés szükséges ahhoz, hogy egyik napról a másikra végbemehessen egy olyan váltás, mint amilyen a Swissair – Swiss esetében történt. Úgy tudjuk, a szaktárcánál csak odáig jutottak, hogy a legrosszabb esetre felkészülve, fel kell venni a kapcsolatot más légitársaságokkal – a Malév versenytársaival. Ez pedig lényegében azt jelenti, hogy a magyar kormány elengedi a saját tulajdonú légitársaságának a piacát, méghozzá ingyen és bérmentve.

1,8

A MALÉV LEÁLLÁSÁVAL a magyar államnak 1,8 milliárd euró, több mint ötszázmilliárd forint fizetési kötelezettsége keletkezik.

A légitársaság szerint a januári közgyűlésig biztosított a cég működőképessége