Törvénysértő szavazás
Amint arra számítani lehetett, a főösszegek változtatása nélkül nem sikerült megoldani az újratervezést. A kormány illetékes tagjai sem tagadták az elmúlt napokban, hogy erre szükség lehet. Óvatosságuk magyarázata, hogy a főösszegekről már hetekkel ezelőtt döntött a parlament, vagyis anélkül nem lehetne új bevételi, kiadási és egyenlegszámokat elfogadni, hogy a parlament nem folytat róluk vitát. Lapunk erre már december elején figyelmeztetett.
Ennek ellenére a kormány ezt az utat választotta. Ráadásul nem csak a mód vet fel kérdéseket, ahogy a kiigazítást átviszik a parlamenten, hanem annak tartalma is. A kormány ugyanis valójában 120 milliárd forint értékű új intézkedést hozott, a dohány jövedéki adójának emelésével, a maradék nyugdíjpénztári járulék visszairányításával az állami kasszába, illetve a fejezeti kiadások zárolásával. További 200 milliárd forintot olyan tartalékok zárolásából „teremtenek elő”, amelyek a tegnap este még elfogadás előtt álló törvényjavaslat szerint sem voltak már hozzáférhetőek. A legutóbbi kormányzati intézkedések előtt tudható volt tehát, hogy jövő szeptember végéig nem lehetne elkölteni az Országvédelmi Alapban lévő pénzeket, később is csak akkor, ha a makrofolyamatok megfelelően alakulnak. A kormány most ezekről mondta ki, hogy tényleg nem elkölthetőek, csakhogy ezzel érdemi új forrást nem teremtett.
Erre hívta fel a figyelmet tegnap a Költségvetési Tanácsot (KT) vezető Járai Zsigmond is. A tanács szerint kétségek övezik a kormány 0,5 százalékos jövő évi növekedési pályáját is, és a nyugdíjpénztári tagok járulékának elvonása kapcsán is megfogalmazták aggályaikat: az szerintük csökkenti a gazdaságpolitika kiszámíthatóságát és előreláthatóságát.
A tegnap ismertetett álláspont általában is kritikusabb volt, mint az eredeti költségvetési törvényjavaslathoz készült véleményük. Akkor Simor András tanácstag, az MNB elnöke jelezte egyet nem értését, most viszont egyhangú döntés született a KT-ban. Mivel a vélemény inkább Simor korábbi aggályait tükrözi, Járai és Domokos László ÁSZ-elnök szakmai álláspontjában kellett beállnia változásnak.
A jövő évi büdzsére leselkedő veszélyekről beszélt a Hír TV vasárnapi műsorában Matolcsy György. A nemzetgazdasági miniszter szerint alakuljanak akárhogy is a gazdaság kilátásai, évközi adóemelésre nem kerül sor, mert „ezt nem viselné el a gazdaság”. Ennek jogszabályi garanciáját jelentette volna a pénzügyi stabilitásról szóló törvényjavaslat, ám a költségvetési bizottság – melynek indítványai általában kormányzati indíttatásból születnek – több olyan módosító javaslatot nyújtott be, amelyek teljesen lenullázzák a biztosítékokat.
A kormány pár hete azzal bombázta a sajtót, hogy megteremtik a kiszámítható adózás alapjait. Törvénybe foglalják, hogy a már meglévő fizetési kötelezettséget növelő, esetleg a befizetők körét szélesítő jogszabály csak a naptári év első napján léphet hatályba, és a kihirdetés és hatálybalépés között 60 napnak kell eltelnie. Új fizetési kötelezettséget megállapító törvény is csak január elsején léphet hatályba, de ebben az esetben 180 napnak kell eltelnie a kihirdetés és hatálybalépés között.
A költségvetési bizottság azonban ezt a részt úgy, ahogy van, kivenné a törvényjavaslatból. Vagyis a kormány év közben bármikor bevezethet új adókat, egyedül arra kell figyelnie, hogy a már meglévő teher feltételeinek változtatásakor legyen 30 (tehát nem 60) nap a kihirdetés és a hatályba léptetés között. Matolcsy tehát úgy tett ígéretet az évközi adóemelések elkerülésére, hogy közben a kormánya kicsempészte az erre vonatkozó jogi biztosítékokat a törvényjavaslatból.
Félreérthetetlen a javaslat indoklása: „A nemzetközi gazdasági válság megköveteli, hogy a kormány, illetve az Országgyűlés – a költségvetési egyensúly fenntartása érdekében – gyorsan és rugalmasan tudjon reagálni minden helyzetre. A javaslat az ehhez szükséges módosításokat vezeti át a törvénytervezet (ami valójában már javaslat a parlamenthez való benyújtást követően, tervezetet a kormány tárgyal) szövegén. Szó sincs tehát már kiszámíthatóságról. A válságra való hivatkozás pedig annyiban sántít, hogy a javaslat december 4-én került a parlament elé, amikor már nyilvánvaló volt, hogy „helyzet van” a világgazdaságban. Kétségtelen, a kormánynak utóbb derült csak ki, hogy tarthatatlan a 1,5 százalékot célzó növekedési terve, illetve a költségvetés készítésekor figyelembe vett 268 forintos euróárfolyam.
Alkotmánybíróság előtt végzi a büdzsé
A mód, ahogy a kormány a főszámok átírásával terjesztette be az utolsó pillanatban a 2012-es büdzsé módosítását, ütközik a házszabállyal, illetve az államháztartásról szóló törvénnyel –mondja Szekeres Imre. Az MSZP szakpolitikusa szerint érdemes megvizsgálni egy alkotmánybírósági beadvány lehetőségét, bár a testület hatáskörének megnyirbálása után kétséges, hogy döntésképes helyzetben vannak-e.
Még változhat a nyugdíjrendszer
A magán-nyugdíjpénztári tagok járulékának elvonásával 48 milliárdot nyer a büdzsé, ám azt nem tudni, az állami rendszerbe visszakényszerítettek jogosultsága hogyan változik. A hatályos szabályok szerint már nem szereznek nyugdíjjogosultságot. Erről az NGM helyettes államtitkára, Banai Péter a költségvetési bizottságban azt mondta: „a folyamat nincs lezárva”, vagyis várhatók még törvénymódosítások.
Februárban nő a jövedéki adó?
A dohánytermékek jövedéki adójának emeléséből 20 milliárd forint bevételt remél a kormány, de egyelőre csak a büdzsével összefüggő javaslatról tudni, adótörvényhez benyújtott módosító még nem érkezett a parlamentbe.
Január elseje túl közel van ahhoz, hogy a módosítás hatályba tudjon lépni, ezért a jövedéki adó csak valamikor év közben – vélhetően februártól – emeli a cigaretta árát.
