A magyar álláspont szerint a gazdasági és pénzügyi válság hatásainak mérséklésére irányuló akkori intézkedések a bankokat támogató hatályos likviditási és feltőkésítési programok keretébe tartoztak, ezért nem is kellett volna engedélyeztetni őket.

Brüsszel gyakorlatilag versenytorzító burkolt állami támogatásként értékelte a tranzakciókat, ezért eljárást indított Magyarország ellen. Időközben az FHB visszavásárolta, majd bevonta a 30 milliárdos tőkeemelés keretében kibocsátott részvényeket, smég tavaly októberben megállapodott az állammal a tőkejuttatás után fizetendő díjakról, s azokat kamatostul ki is fizette.

A jelzálogbank mostani közleményében jelezte: mielőbb szeretne pontot tenni a jogvita végére, ezért pótlólagosan újabb 1,74 milliárd forintot fizetett a múlt héten az államnak, meggyorsítva az Európai Bizottság által a magyar állam ellen indított eljárás lefolytatását.