Az állva maradt magánnyugdíjpénztárak számláin egyes becslések szerint 250-300 milliárd forint parkol, ami szintén az államhoz vándorolna, amennyiben a járulékelvonás miatt a pénztárak kénytelenek lesznek becsukni a boltot. A Stabilitás Pénztárszövetség egy nyár végi összesítéséből kiderül, ennél valamivel alacsonyabb összegről lehet szó: akkor 234 milliárd forintot említettek. Ebből az is kiderül, hogy összesen 99 620 ember maradt a magán-nyugdíjpénztári rendszer tagja.

Ha azt feltételezzük, hogy a megmaradt tagok esetében is hasonló gazdálkodást folytattak a pénztárak, mint amilyet az állami rendszerbe visszalépők esetében tettek, akkor ennek a vagyonnak mintegy fele vélhetően állampapírban van. Ezt – hasonlóan az idén végrehajtott lépéshez – alighanem egyszerűen bevonja a kormány, ezáltal pedig csökkenti az államadósságot. A többi viszont vélhetően részvényekben, befektetési jegyekben, egyéb eszközökben pihen, vagyis igazából ez az a vagyonelem, amelyből érdemi forrással számolhat a kabinet.

Számításaink szerint mintegy 110-120 milliárd forintról lehet szó: már persze abban az esetben, ha az árfolyamok nem változtak volna az augusztusi – de júliusi adatok alapján készített – összesítés óta. Nem ez a helyzet, időközben komoly mértékű áresés volt a tőzsdéken. A londoni FTSE például több mint 10 százalékot csökkent, míg a frankfurti DAX és a Budapesti Értéktőzsde 20 százalék fölötti mértékű veszteséget volt kénytelen elkönyvelni.

Ezek alapján – az általunk önkényesen, a korábbi pénztári vagyon összetétele alapján elvégzett, súlyozás szerinti árfolyameséssel kalkulálva – a kormány mintegy 95-104 milliárd forint vagyonhoz juthat a magán-nyugdíjpénztári rendszer teljes felszámolásával. Ezt persze csökkentheti a reálhozam – már amennyiben a most visszakerülők is részesülnek benne. De nem csak a jogi helyzet bizonytalansága miatt forog veszélyben a kifizetés: a mostani tőzsdei gyengélkedés akár el is moshatta a reálhozamot – hívta fel a figyelmet egy név nélkül nyilatkozó nyugdíjpénztári szakember. Hozzátette: nem látszik, mi lesz azok sorsa, akik dacból vagy politikai ellenérzésből ezek után sem kívánnak majd átlépni az állami rendszerbe. A mostani ismeretek szerint félő, hogy ők végleg „kiírhatják magukat” a nyugdíjrendszerből, s csak saját megtakarításaikra számíthatnak. Persze az Alkotmánybírósághoz jövőre is lehet fordulni, ám ennek kimenetele igencsak kétséges a testület hatáskörének korlátozása, valamint az ügyben eddig tanúsított magatartása miatt (egy éve nem tudnak döntést hozni a vegyes nyugdíjrendszert szétziláló kormányzati intézkedések kapcsán hozzá benyújtott keresetekről).

– Érdemes azonban azt is figyelembe venniük a hezitálóknak, hogy a mostani javaslattal a rendszer teljes megszüntetését célozta meg a kormány – állította nyilatkozónk.