A vagyonkezelő által két évvel ezelőtt indított polgári perben az ítélethirdetés előtt Blum jogi képviselője bejelentette: álláspontja szerint okafogyottá vált az eljárás, mivel az ügyfele december 14-én hivatalos értesítést küldött az MNV Zrt.-nek azzal, hogy érdekmúlás miatt visszamenőleges hatállyal eláll a csereszerződéstől. Ébner Vilmos bíró azonban – osztva a vagyonkezelő álláspontját – a per folytatása (az ítélethirdetés) mellett döntött. Érvelése szerint az eljárás tétje éppen az, hogy vajon érvényes-e a csereszerződés, márpedig ha semmis a kontraktus, akkor attól az alperes nem állhat el.

Persze nem mindegy az időfaktor: ha az elállás hamarabb történik, mint a semmisség megállapítása, a helyzet nem ilyen egyszerű. A szerződés érvénytelenítése mindenesetre nem jogerős. Az MNV Zrt. számos jogcímet megjelölve kérte a szerződés érvénytelenítését, ezek közül a bíróság kettőt talált megalapozottnak. Az egyik szerint a megállapodás azért semmis, mert egyebek mellett azzal a céllal kötötték meg, hogy a cserével jog nyilvános pályázaton történő értékesítését.

A bíróság a tényállás megállapításához számos olyan bizonyítékot – dokumentumokat, szakértői véleményeket – is felhasznált, amelyek a párhuzamosan folyó büntetőeljárásban keletkeztek. Az ügyészségi eljárásban gyanúsítottként szereplő személyeket a Fejér Megyei Bíróságon tanúként hallgatták meg. Ezek alapján a bíróság úgy ítélte meg, hogy – bár egyéb apró szabálytalanságok is előfordultak – valójában egyetlen releváns mozzanat vezetett a megsemmisítésről szóló döntéshez. Mégpedig az, hogy a vagyontanács döntésében, illetve az aláírt kontraktusban egyetlen szó sem szerepel arról, hogy a cserét valójában Joav Blum kezdeményezte azzal a céllal, hogy az általa képviselt befektetők Sukorón King’s City néven egy komplex turisztikai beruházást kívánnak megvalósítani.

A szerződésben kizárólag az áll, hogy az üzlet a magyar államnak az érdeke, mivel a vagyonkezelő így olyan ingatlanokhoz juthat, amelyeket érint a tervezett M4-es főút nyomvonala. A bíróság álláspontja szerint a kontraktusból az utolsó pillanatban azért került ki a sukorói kaszinóprojekt megnevezése, mivel a vagyonkezelőnél többen is aggályosnak tartották, hogy Blum ezzel az aktussal nyilvános pályáztatás nélkül juthat nagy értékű velencei-tavi ingatlanokhoz.

Az elsőfokú ítélet szerint a szerződés feltűnő értékaránytalanság miatt is semmis. A bíróság elfogadta a polgári perben készült értékbecslést, pontosabban annak a Pest megyei ingatlanokra vonatkozó részét. E szerint Blum telkei 264 millió forintot értek, nem pedig a szerződésben meghatározott 787 millió forintot. A sukorói földek 1,7 milliárdos értékbecslését a bíróság óvatosabban kezelte, ám azt tényként rögzítette, hogy pusztán a pilisi és az albertirsai ingatlanok túlértékelésével is kialakult a feltűnő értékaránytalanság. Az ügyet bonyolítja, hogy ez nem Blum terhére róható körülmény, hiszen az értékbecslést az MNV végezte. Így tehát a döntés adminisztrációs körülményei és az értékaránytalanság is a magyar államnak felróható hiba.

Az elsőfokú ítélet szerint a szerződés érvénytelenítésével vissza kell állítani az úgynevezett „eredeti állapotot”. Ez az ingatlanok esetében nem túl bonyolult, hiszen a Pest megyei telkek tulajdoni lapjáról már régen lekerült az állami tulajdonra utaló széljegyzet, Joav Blum tulajdonjogát pedig még széljegyzetben sem vezették rá a sukorói ingatlanok földhivatali lapjaira. Visszajár ugyanakkor Blumnak az 296 millió forint (és kamatai), amelyet 2008-ban értékkülönbözetként fizetett be az államkasszába.

A helyzet pikantériája, hogy a 19 millió forintos perköltséget a bíróság a pervesztes Blum nyakába varrta. A pert ugyanis az MNV Zrt. nyerte. A perköltség kiszabásakor annak nem volt jelentősége, hogy a döntés szerint az alperest nem terheli felelősség a szerződés semmisségéért, az kizárólag a felperes által elkövetett hibák és szabálytalanságok következménye.