Csábító Orbánéknak a jegybanki tartalék
Összesen 320 milliárd forintos csomagra volt szükség annak érdekében, hogy jövőre tartható legyen a kormány 2,5 százalékos deficitcélja – derült ki a csütörtöki hivatalos nyilatkozatokból. Ez jóval nagyobb, mint a kormány által az elmúlt napokban jelzett összeg: általában 100-150 milliárd forint pótlólagos forrásról esett szó, elvétve 200 milliárd is szóba került. A különbséget a növekedési prognózisok eltérésével és az euró árfolyamának erősödésével magyarázza a kormány. A 2012-es költségvetést 1,5 százalékos GDP-bővüléssel és 268 forintos euróval tervezték, ma már 0,5 százalékos növekedés és 299 forintos euró a kormány szerint a megfelelő kiindulási alap. Érdemes megjegyezni, hogy elemzők, szakértők már hónapok óta figyelmeztetnek az eredeti kormányzati tervezés tarthatatlanságára.
A tegnap megalkotott csomag szerint a költségvetésből hiányzó mintegy 200 milliárd forintot az Országvédelmi Alapból biztosítja a kormány. Ez a jövőre tervezett 300 milliárd forintos tartalék kétharmada. Ezen túl 52 milliárd forint jön a költségvetési fejezetek átrendezéséből, ami Matolcsy György szerint „húsba vágó lesz”. További 48 milliárd forintot pedig a magánnyugdíjpénztárakban még tagságukat megőrzők járulékbefizetéseinek sokadszori államosítása hoz a büdzsének. Végérvényesen: a parlamenthez benyújtott költségvetési bizottsági javaslat szerint időkorlát nélkül szüntetik meg a kötelező magán-nyugdíjpénztári befizetést. További 20 milliárd folyik be a kormány elképzelései szerint a dohánytermékek jövedéki adójának emeléséből. A tételekből világosan látszik, hogy a kormány mozgástere behatárolt: a költségvetési kiadások hosszú távú csökkentésére nem találtak megoldást, ezért az államháztartásba még visszaterelhető források besöprését választották. Az ilyen ad hoc intézkedések miatt éri egyébként a legtöbb kritika a kormányt az üzleti világ részéről.
A tervezett intézkedések közül kirívó a magán-nyugdíjpénztári tagság ellehetlenítését célzó járulékelvonás. Matolcsy szerint 2012-ben biztosan az államhoz folynak majd be ezek a pénzek, de még 2013-ban is van rá esély, hogy a pénztárak egy fityinget sem látnak tagjaik járulékaiból. Egyértelmű, hogy ez az intézkedés a még talpon maradó pénztárak megszűnéséhez vezet – a kérdés inkább az, hogy ha ez volt a kormány célja, miért nem teremtették meg ennek a jogi feltételeit a vegyes nyugdíjrendszer második pillérének első jelentős átalakítása során.
Nyilvánvaló, hogy a kormány, illetve a pénzbehajtással megbízott Matolcsy minden lehetséges forrásszerzési lehetőséget kiaknázott már, ezért nyúlnak most a pénztárban lévő pénzek után. Amivel nagyobbat nyerhetnek, mint pusztán a befizetett járulék: ha újranyitják a visszalépés lehetőségét – amint arra utalt a nemzetgazdasági miniszter –, akkor nemcsak a járulék, de az addig felhalmozott vagyon is visszakerülhet az államhoz. Vagyis már nemcsak 48 milliárd forintról beszélünk, hanem ennek sokszorosáról. A kormány nem csak a jövő évi büdzsé, vagyis a fiskális biztonság megteremtésén fáradozott az elmúlt 48 órában.
Úgy néz ki, a monetáris politikát is saját céljainak szolgálatába igyekszik állítani. Erről nem csak a parlamenthez benyújtott új jegybanktörvény árulkodik, sokkal többet árult el a közszolgálati híradó szerda esti adásának első blokkja. Miközben a kormány tagjai minden fórumon távolságtartással nyilatkoznak az alkotmányügyi bizottság javaslatáról, amely egybeolvasztaná a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét és a Magyar Nemzeti Bankot, ami teljessé tenné a kormányzati kontrollt a jegybanki terület felett, a híradóban a kis- és középvállalkozások képviseletében azt szorgalmazta egy nyilatkozó, hogy a nemzeti banknak a devizatartalékai terhére, annak egy részéből kellene vállalati kötvényt vásárolnia a jegybanknak.
A devizatartalék természetesen nem erre szolgál, ráadásul a mostani kormányoldal által elfogadott nézet, hogy 2008 őszén a nemzeti bank elégtelen mértékű devizatartaléka vezetett ahhoz, hogy elsőként kellett a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió segítségét kérnünk. Tudható, hogy az MNB jelenlegi elnöke, Simor András ellenállna egy ilyen törekvésnek. Ha viszont sikerül őt kipöckölni a posztjáról, háttérbe állítani, akkor megnyílik az út a tartalékok felé.
Azért sem tűnik légből kapottnak ez a magyarázat, mert a választások utáni intenzív támadások a jegybank ellen csitultak az elmúlt egy évben. Az év végére azonban a kormány számára is világossá vált, hogy elapadtak a növekedés forrásai, ezért minden szóba jöhető eszközt megragadnának, hogy a következő években beinduljon a bővülés.
Az interjúalany arról is beszélt, hogy a forint árfolyamának stabilitásáról is gondoskodnia kellene az MNB-nek, mégpedig forintvásárlással. Ez annyiban mindenképpen érdekes felvetés, hogy általában a kormányzati rögtönzések vezetnek az árfolyam volatilitásához.
A jegybanktörvény módosításáról egyébként mind az Európai Központi Bank (EKB), mind a Nemzetközi Valutaalap – tehát az új, „védőhálónak” szánt hitelprogram potenciális nyújtói – kritikusan nyilatkoztak (erről csütörtöki számunkban írtunk). Az EKB szerint ráadásul nem is a javaslatnak azt a verzióját kapták meg a magyar kormánytól, amely végül bekerült a parlament elé.
Ha még ez sem lett volna elég a tegnapi híráramlatból, szintén a csütörtöki nap híre volt, hogy Matolcsy megállapodott a bankszövetséggel. Ez végre egy előremutató egyezség, amely a devizaadósok terhein könnyít, a korábban már megismert módon: az MTI szerint a fizetési nehézségekkel küzdő késedelmesen fizetőknek forintra váltják a devizatartozását, és 25 százalékát el is engedik, a végtörlesztés miatti veszteség 30 százalékát a bankok leírhatják a bankadóból, a rögzített árfolyamon törlesztőknek pedig a gyűjtőszámlán halmozódó összegből csak a tőkét kell megfizetniük, a kamatot az állam és a bank fizeti.
