A karácsonyfa-vásárlás titkai
A faiskolákban, ismerős árustól vásárolt fenyő általában nem okoz csalódást. A bevásárlóközpontok és a benzinkutak akciós – rendszerint előre csomagolt – fáinál már nagyobb a rizikó.
A fenyővásárlást érdemes néhány nappal az ünnep előttre időzíteni; a legjobb helye az árusnál van. Igaz, ilyenkor már kisebb a választék. A kivágott fa levélhullatásának csökkentésére vagy megakadályozására kevés lehetőség kínálkozik. Nem érdemes bedőlni a kereskedők elmondásának, a most kínált fákat már rég kivágták. Amelyiket importálták, azok már hónapokat is tölthettek gúlában. A kivágott fenyők esetében a vásárlónak van némi esélye a levélhullással összefüggő frissesség megállapítására. A bátrabbaknak a fát meg kell markolniuk, a tönkjét a földhöz ütögetniük. Ha csomókban pereg a levél, akkor jobb másikat választani. Ha csúnyán nézi az eladó az ilyen tesztet, akkor van szolidabb módszer is. Egy átlagosnak mutatkozó fenyőlevelet le kell az ágról tépni, és meg kell hajlítani: ha mint a rugó, gyorsan kiegyenesedik, van esély, hogy legalább a szentestén nem lesz kopasz a fa, ha viszont a tű görbe marad, akkor új fát kell keresni. Ha megbukott a levélteszten az eladó, akkor nem érdemes nála másik fajtával próbálkozni, ugyanis a fajrokonokat általában egy időben, egy helyen vágták, és ilyenkor egyformán hullik a levél.
A családi viták elkerülése végett érdemes a vásárláshoz elvinni a talpat is, amelybe többnyire hajlandók befaragni a fát az árusok. Szerencsésebb, ha van hegyezőgép, ha nincs, akkor is érdemes könyörgőre fogni, általában előkerül egy ügyes kisbalta, és a szakember hamarabb elkészül a faragással, mint karácsonykor a ház ura. A kertes házban lakók a megvásárolt karácsonyfát a beállításig fektessék bokrok közé. Az erkélyen a pőre tárolás vagy az ablakon kilógatás korai fenyőhalált okoz, mert a téli napsütés és a szél is szárít. Akinek nincs kertje, bokra, a lakás leghidegebb helyiségében állítsa vízbe. Az összekötözött karácsonyfát nedves papírral kell burkolni és szemeteszsákba csomagolni. Az újságpapír a befülledéstől, a fólia a kiszáradástól védi.
A kiszemelt fenyő szépsége mellett fontos az is, hogy miként viselkedik a lakásban. Egyre többen reménykednek abban, hogy a tűvesztéssel járó, látványos fenyőhalál megelőzése földlabdás példánnyal sikerül, de arra valójában kevés az esély, hogy túléli az ünnepet, és a kertbe kiültetve majd pompás fává növekszik.
Jó, ha gondosan öntözik a cserepes vagy vödrös fenyőt. Sok vízre van szüksége, hiszen a novemberben megkezdett szendergését egy-két hétre fel kell adnia, hogy a jól fűtött szoba dísze lehessen. Az óvatos be-, majd kiszoktatással (a szoba előtt és után hűvös helyen tárolva) növelni lehet a túlélés esélyét. Könnyen elképzelhető, mi történik, ha vízkereszt elmúltával a meleg szobából hirtelen kikerül a hidegbe a növény. A tapasztalatok szerint ritkán sikerül túlélnie a kalandot. Próbálkozni azért érdemes, nekem egy félméteres ezüstfenyővel sikerült, már második karácsonyát tölti a szabadban. Egyéves szünet után az idén már szépen növekedett is. Az is igaz, hogy megbízható helyről szereztem, s a kis fenyőt legalább 30 literes földlabdával kaptam.
Sokan tartják megoldásnak, hogy a kivágott fát szentestéig egy vödör vízbe állítva tárolják. A fenyők között talán az egyetlen a luc, amelyik frissen vágottan képes vizet felvenni, ezért száraz levegőjű lakásban érdemes vízzel töltött karácsonyfatalpba állítani. Az ezüstfenyőt nem érdemes vizezni, tűi így is, úgy is megszáradnak és lehullanak. A nordmann fenyő levelei az ágon maradnak még megszáradva is. A duglászfenyő narancsillatú levelei megszáradva sem hullanak le. A hosszú levelűek többsége kis faként nem mutat jól, de legalább nem hullik.
A jövő héten a kert és az ablakpárkány téli lakóiról írunk.