Beolvasztanák a jegybankot

Szinte egy napon tett javaslatot a parlament alkotmányügyi bizottsága a Magyar Nemzeti Bank „beolvasztására”, illetve a kormány a Magyar Nemzeti Bankról szóló új törvényre, amely viszont önálló szervezeti egységként számol a jegybankkal.

Az Európai Központi Bank egyelőre csak az utóbbiról tudta kifejteni véleményét, külföldi forrásaink szerint erőteljes kritikát fogalmaztak meg néhány ponton. Valószínűleg markáns véleményük lesz az összevonásról is: erre lehet következtetni egy 2004-es állásfoglalásukból.

A fideszes többségű bizottság szerint lehetővé kell tenni, hogy az MNB-t összevonják a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével. Az alaptörvény átmeneti rendelkezéseihez benyújtott alkotmányügyi bizottsági módosító erről feltételes módban fogalmaz, amiről „sarkalatos törvény rendelkezhet”. Az új intézmény élére a köztársasági elnök jelöltje kerülhetne, a két szervezet jelenlegi elnöke pedig alelnökként folytatná. Ez egyben azt is jelenti, hogy a javaslattevők megelőlegezik Schmitt Pál döntését, aki ezek szerint Simor Andrást és Szász Károlyt nem is jelölhetné az elnöki posztra.

A Fidesz álláspontja, hogy ez jó lépés lenne, mert ha a két szervezet egyesítése már korábban megtörténik, meg lehetett volna előzni a devizahitelezés elszabadulását, tehát az euróban és svájci frankban bekövetkezett súlyos eladósodást. A Jobbik egyetért az elképzeléssel, mert az MNB nem magyar, nem nemzeti és nem bank.

Elutasította viszont a javaslatot pártja nevében Lamperth Mónika, az MSZP közjogi kabinetjének vezetője. A politikus kérdésünkre kijelentette: úgy tűnt, hogy a bíróságok elfoglalásával már minden független intézmény a Fidesz kezére került.

Arra ugyanis nem gondoltak volna, hogy a kormánypártok továbbra sem nyugszanak, és az MNB függetlenségét is csorbítani akarják. Lamperth hangsúlyozta: valószínűleg fogalmuk sincs arról, hogy egy ilyen lépésnek milyen súlyos következményei lehetnek a monetáris politikára, s milyen óriási károkat okozhatnak Magyarországnak. Ezt szerinte vélhetően nem hagyná szó nélkül az Európai Unió, ugyanakkor a nemzetközi pénzvilág is azonnal reagálna, ami aligha tenne jót a forint árfolyamának.

Vélhetően az Európai Központi Banknak is lesz ehhez egy-két szava.

A lapunk által megkérdezett szakértők egy 2004-es, az olaszoknak címzett EKB-állásfoglalásra hívták fel a figyelmet, amiben a bank egyértelművé tette, hogy a jegybank elnökének ki kell töltenie a mandátumát, abban az esetben is, ha a pénzügyi felügyeleti rendszerben megváltoznak a hatáskörök. Ugyanakkor a magyar javaslat a jegybank új szervezetbe integrálásáról szól, ami más minőségű változás. S nem rendelkezik az új szervezet létrejöttéről, tehát akár Simor mandátumának lejárta után is felállhat az intézmény. A kormány egyébként még nem tárgyalta a javaslatot.

Az EKB más, de szintén a jegybankhoz kapcsolódó ügyben már meg is fogalmazta állásfoglalását. Külföldi forrásokból úgy tudjuk, a bank több ponton is erőteljes kritikát fogalmazott meg az új jegybanktörvény kapcsán. A parlamenthez benyújtott törvényjavaslat egyes értékelések szerint elsősorban a monetáris politika hitelességét csorbítja.

Nagyobb létszámú monetáris tanács, több alelnök, változó jelölési szabályok: ezek az első olvasatra is feltűnő változások jelennek meg a hatályoshoz képest az új jegybanktörvényben. A tanács létszámát öt-kilenc főben határozná meg a kormány, míg jelenleg öt-hét tagot ír elő a törvény. Az MNB elnökének pedig legalább kettő, legfeljebb három alelnöke lehet, szemben a hatályos törvénnyel, ami két alelnökről rendelkezik. Mint a szövegből kiderül, nem lesz kötelező emelni az alelnökök számát. Ellenben rájuk már nem az MNB elnöke, hanem a kormányfő tesz javaslatot.

Alaposabb tanulmányozás után lehet rábukkanni más fontos javaslatokra is. Érezhetően nagyobb kontrollt akar szerezni az MNB működése felett a kormány: egyrészt szaporítják a jegybankelnök beszámolási kötelezettségeit a parlament felé, de azt is előírnák, hogy a monetáris tanács mellett az újonnan felállított igazgatóság napirendjét is el kell küldeni a kormánynak. Igazgatóság korábban működött az MNB-ben, egy ideje viszont nem volt ilyen testület. A javaslat szerint a jegybank elnökéből és alelnökeiből álló igazgatóság dolga a monetáris tanács döntéseinek végrehajtása, valamint az MNB működésének irányítása. Operatív testületről van tehát szó, ezért nem igazán világos, miért kéri be a napirendjét a kormány.

Az nem meglepő, hogy az új törvénybe is bekerült a jegybank vezető tisztségviselőinek fizetési korlátja. Tulajdonképpen az sem, hogy ez most kiegészülne az alkalmazottakra vonatkozó résszel: a fizetésük nem haladhatja meg az alelnökök bérét. Erre azért lehetett számítani, mert az utóbbi időben több kormánypárti politikus kifogásolta a jegybanki fizetési gyakorlatot. Az MNB vezetése azzal védekezett, hogy ennek eldöntése a nemzeti bank hatásköre, ráadásul a kereskedelmi bankokkal kell versenyezniük a legjobb szakemberekért.

Járai nem kap nagyobb hatalmat

A felügyelőbizottság hatalma nem bővülne az új törvénnyel, pedig ez nem lett volna meglepő, mivel az elmúlt időben az fb, illetve annak vezetője, Járai Zsigmond folyamatosan kritizálta a jegybank működését. Főleg a kommunikációs szerződések és a bérgazdálkodás miatt fogalmazta meg elmarasztaló véleményét a testület.

Simor Andrásból alelnököt csinálnának a fideszesek
Simor Andrásból alelnököt csinálnának a fideszesek FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.