A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára szerint a hétfőn zárult harmincnapos „felvásárlási” időszak alatt a részvénytulajdonosok által felajánlott mennyiség több mint kielégítő. A magyar állam ugyanis 73,84 százalékos tulajdonrészt szerzett a részvényenkénti 815 forintos ajánlattal. Ez összeségben az állam számára 76,97 százalékos szavazati arányt biztosít a vállalatban. A Népszabadság kérdésére Polacsek Csaba, a MNV Zrt. társasági portfólióért felelős főigazgatója elmondta: egyelőre nincs napirenden a cég tőzsdei szereplésének felülvizsgálata.

Az államtitkár kifejtette, hogy az üzlethez szükséges forrást az állam kormányzati tartalékából biztosították. Ennek keretében az MNV részére 13,4 milliárd forintot utaltak át. Ezt azonban nem teljes egészében használták fel, a felajánlott mennyiség alapján a kormány végül 8,1 milliárd forintot költ az üzletre. Ebből az összegből viszont csupán 6,3 milliárd forint kerül majd az államháztartáson kívülre. Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) kezelésében lévő nyugdíjvagyonban ugyanis 16,2 százalékos Rába-részvénycsomag volt, amely csaknem 1,8 milliárd forintot ér. –Ennek ellenértékét az MNV az ÁKK számára utalja át, vagyis lényegében házon belül mozog a pénz – jegyezte meg Polacsek Csaba.

A malájziai hátterű DRB-Hicom 10,9 százalékos tulajdonrészét adja el – erről egyébként a felek már az ajánlattételi időszak alatt, novemberben megállapodást kötöttek –ezen felül körülbelül 26 százalékot tett ki az intézményi „felajánlás”, és mintegy 1000 magánszemély is úgy döntött, hogy eladja részvénycsomagját, amelynek súlya összesen 21 százalékra tehető. A részvényesek öt napon belül hozzájutnak pénzükhöz. Az ügyletre biztosított 13,4 milliárd forintos keretből megmaradt mintegy ötmilliárd forint pedig visszakerül a költségvetésbe.

A mostani bejelentéssel azonban nem zárult le a tulajdonszerzés, az ügyletre csak az uniós versenyfelügyeleti eljárások után kerülhet pecsét. Polacsek Csaba szerint ezek a vizsgálatok 2-4 hónap alatt befejeződnek, de nem tudnak arról, hogy az EU-nak bármiféle ellenvetése lenne.

A Rába-részvények adásvétel előtti „gyanús” tőzsdei üzletkötéseivel kapcsolatban Matolcsy György korábban azt a választ adta, hogy az ilyen vizsgálatokkal kapcsolatban a PSZÁF az illetékes. Rákérdeztünk a felügyeletnél, ahol annyit mondtak: vizsgálják az ügyleteket, ám mindez nem befolyásolja a mostani tulajdonszerzést.

Az továbbra sem egyértelmű, mi az állam célja a Rábával. Fónagy János szerint az állami vagyongazdálkodás hatékonyabbá tétele volt a szándék.

A járműipar stratégiai jelentőségű ágazat és így a foglalkoztatás növelésében, valamint a kis- és középvállalkozások termelésbe vonásában is meghatározó szerepet játszik.

Gyarapszik az állami vagyon

Nem a Rába volt az első cég, amelyben tulajdonrészt szerzett a Fidesz-kormány alatt az állam. A Molban 21,22 százalékra nőtt a részesedés, erre a célra 1,88 milliárd eurót költött a kormány az IMF-forrásból, amelyről még az előző kabinet állapodott meg. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap (NYAA) révén pedig a szavazati joga 6,13 százalék lett a Richter Nyrt.-ben. (A társaságban a MNV-nek további 25,22 százalékos részesedése van.) A Pannergy Nyrt.-ben 5,67 százalékos a részesedése, az E-Starban 2,85 százalék.

Polacsek Csaba