Ha indul állami vállalat a frekvencia-árverésen, akkor ma jelentkezhet utoljára, az ügy azonban nem élvez egységes támogatást. Úgy tudjuk, az alakuló konzorcium legnagyobb résztvevőjénél, azMVM-nél nagy erőkkel keresték azt a szakembert, aki a pályázati anyagon hajlandó felelős aláíróként megjelenni. A szolgáltató indulása ugyanis alsó hangon hetven-, de inkább százmilliárd forintba kerül az első pár évben, s ennek az összegnek akár a felét már 2012-ben felemészti. Egyszeri tételként jelentkezik ugyanis a frekvencia-árverésen megajánlott ár, a versenyképes szolgáltatáshoz gyors ütemben kell felépíteni az országos 3G-hálózatot, s még akkor sem lehet sokat várni az értékesítési hálózat kiépítésével, ha a kisebbségi üzletrészt esetleg megkapó Magyar Posta fiókjaira alapozhat.

Még tavasszal a frekvenciaértékesítések kérdésében a nemzeti fejlesztési miniszter arról beszélt, hogy az állami vagyon (a frekvencia) hatékony, piacélénkítő s a költségvetés számára is előnyös hasznosítása a cél. Fellegi Tamás több fórumon is elmondta: szerinte egy negyedik cégnek helye lehet, de az üzleti szereplőknek kell eldönteniük, érde mes-e ilyen telített piacon megjelenni. Hozzátette: nem a költségvetési szempontok a perdöntők, ha pedig komoly áron nem kell senkinek, akkor vigyék a jelenlegi piaci szereplők, s fej lesszék saját hálózatukat. Az ügyben júliusban megjelent kormányrendelet ennek jegyében még arról rendelkezett, hogy az árverés első körében állami cégek és már piaci szereplők nem vehetnek részt. A hírközlési hatóság egy hónapra rá megjelenő kiírása viszont már engedte az állami szereplő indulását az első körben. Ma a piac tényként kezeli, hogy állami konzorcium indul, s nyilván el is viszi a frekvenciákat. Noha értesülésünk szerint lenne érdeklődő: a kelet-európai piacot ismerő mobilcégről s kínai, illetve vietnami vállalatról is hallani.

Villanyposta, M-Mobil –akár így is hívhatják az állami cég szolgáltatását, ha nyernek az árverésen. A Napi Gazdaság információi szerint 2017-re tizenegy százalékos lakossági részesedéssel számolnak, ám az árbevételt tekintve nagyobb szeletet szakítanának a piacból. Azaz drágább, magasabb minőségű szolgáltatást nyújtanának. Kérdés, hogy kinek: a mobilnetpiac ugyan bővül, s akár a mérőórák távleolvasását vagy épp a mobilfizetést is intézheti a szolgáltató (utóbbi állami cégbe koncentrálásáról nemrég adott be önálló indítványt Lang Zsolt fideszes képviselő), ám kérdés, ez elegendő lesz-e a százmilliárdos befektetés megtérüléséhez. Fellegi Tamás megkeresésünkre azt mondta: a szakminiszté rium akkor alakít ki hivatalos álláspontot, ha kiderül, hogy állami cégek jelentkeznek a tenderre. A tárcánál osztják azt a véleményt is, hogy egy ilyen üzleti döntéshez nem elég csupán a közgyűlések döntése, ahhoz minisztériumi felhatalmazás is kell.

A piac állami szereplő nélkül is bővül. Jövőre több virtuális szolgáltató indul: év elején a Tesco Mobile startol a Vodafone hálózatán, s iparági információk szerint már a Magyar Telekom is tenderezteti azt a megoldást, amely a virtuális mobilok és a hálózatüzemeltető közötti kapcsolatot biztosítja. Ezután szinte biztos, hogy a Telenor is beenged egy virtuális szolgáltatót. Vagyis akár meg is duplázódhat az állami cég versenytársainak a száma.