Amikor a gazdaság tartós, azaz egy évet elérő recessziós szakaszba lép, a kormány ettől a szabálytól eltekinthet –tette hozzá a pénzügyi stabilitási törvény tervezetének legfontosabb paszszusához a nemzetgazdasági miniszter. Bár az Orbán-kormány egyelőre a német gazdaság 2012-es, 0,5-1 százalékos növekedéséhez igazítja saját –most még ugyanebbe a sávba helyezett – prognózisát, a javaslat törvényi szintre emelésével gyakorlatig felmentést adna magának az adósságcsökkentés alól egy recessziós időszak esetén. Márpedig egyre több elemző mellett már az OECD is – 0,6 százalékos – magyar visszaeséssel számol jövőre.

– 2015-ig a konvergenciaprogramot követve csökkentjük az adósságot a GDP 65-70 százalékos szintjéig, onnan még szigorúbb periódus következik 2020-ig, amikor is 50 százalék alá megy az adósságráta – mondta a miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón.

– Ahhoz, hogy ez sikerüljön, növekedésre van szükség.Megnyerjük a következő nagy gazdaságfejlesztési korszakot – jelentette ki az internetes társadalmi vitára bocsátott Magyar növekedési terv (MNT) körvonalainak felvázolásakor Matolcsy György. A december végére összeálló, ágazatokra, vállalatcsoportokra és földrajzi egységekre lebontott MNT finanszírozásához állami forrásokra épít a kormány, mert a védőhálónak szánt majdani IMF-hitelkeretből egyáltalán nem kíván pénzt felhasználni erre a célra. A kormány a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a hozzá kötődő intézmények alaptőkéjét 60 milliárddal már megemelte, ehhez még 120 milliárdot tesz hozzá. Abban bíznak, hogy a kereskedelmi bankok is beszállnak, és ezermil liárd forintosra hízik a vállalkozásoknak kihelyezhető fejlesztési forrás. Ha az Orbán-kormány nem ért volna el „kimagasló eredményeket” a befektetői bizalom leépítésében, s a rossz gazdasági helyzet miatt mind a hitelkereslet, mind a hitelkínálat nem ilyen siralmas képet mutatna, akkor talán volna értelme jóhiszemű együttműködés szellemében megfontolni a gazdasági miniszter növekedésserkentő ötleteit, de meglehet, már késő – mondták lapunknak közgazdászok.

Matolcsy tőle szokatlanul barátságos hangnemben szólt a Magyar Nemzeti Banknak a növekedést elősegítő szerepéről. Kifejtette, hogy a magyar devizatartalék nagy kincs, óvni kell, abból egyáltalán nem lehet forrásokat a gazdasági növekedést támogató programokra felhasználni. (Orbán Viktor miniszterelnök múlt pénteki rádióinterjújában beszélt arról, hogy a jegybank által kezelt pénzeket, tartalékokat is be kell vonni a gazdasági növekedés finanszírozásába, a kijelentés alapján pedig sokan arra gondoltak, hogy a kormány elvonná a devizatartalék egy részét.) Matolcsy szerint a jegybank oldaláról csak nemzetközileg bevett monetáris eszközök alkalmazása jöhet szóba. Példaként a vállalati kötvényvásárlásban való részvételt, illetve jelzáloglevelek vásárlását említette. Úgy vélte, a bankszövetséggel egyeztetve az MNB továbbra is segíthetne a devizahitelek átváltásában, de erről e két szereplőnek kell egymással megállapodnia, ebbe a kormány nem szól bele – hangoztatta.

Elvileg volna értelme annak, hogy a devizaforrások elapadása és például a végtörlesztés miatt lecsökkent banki hosszú forrásokat a külföldi jegybankokhoz hasonlóan az MNB nem szokványos eszközökkel pótolja. Ehhez szükség lenne – mondta több forrásunk is –, hogy az Európai Központi Bank gondolkodását követve ne csak kéthetes, hanem akár hároméves betéti lehetőséget is kínáljon, s hogy az MFB hosszabb lejáratú kötvényt bocsásson ki, vagy megvegye a bankok által kibocsátandó kötvényeket. Ennek révén elvileg meg lehetne mozdítani a négyezermilliárd forintot kitevő kéthetes jegybanki betétállományt, s ennek nyomán a bankok nyújthatnának hosszú lejáratú beruházási hiteleket. A szakértők azt mondják, vállalati kötvénypiac nincs, de a kereskedelmi bankok kötvényeit az MFB megvehetné, illetve az MNB a pénzügyi stabilitás őrzőjeként vásárolhatna jelzálogpapírokat is, ez a lehetőség benne van az eszköztárában, de jó lenne, ha annak körét kiterjesztené, s nem csak egy-két pénzintézet problémáit akarná orvosolni, mint tette tavaly.

Az MNB rugalmatlanságát magyarázhatja a gazdaságpolitikai zűrzavar, illetve az, hogy a rendszerváltás után az európai szabványokhoz is közeledve fokozatosan tisztította mérlegét, szüntette meg a költségvetés finanszírozását, majd a beruházási célú refinanszírozási hiteleket. Eszköztára folyamatosan zárkózott fel a fejlett országok jegybankjai által alkalmazott módszerekhez. Vagyis az irányadó kamat meghatározásával, az egynapos hitelek és betétek mozgatásával, a kötelező kereskedelmi banki tartalék szintjének megállapításával, az árfolyam alakításával igyekszik elérni legfőbb célját, az árstabilitást.

Termelni, termelni

A növekedési terv mottóját Demján Sándortól kölcsönzik, s úgy szól: termelni, termelni és termelni. Ehhez iparosításra van szükség – húzta alá a nemzetgazdasági miniszter. Nos, ami a termelést illeti, a magyar ipar helyzete egyre kevesebb optimizmusra ad okot. A 2008-as válságot követő két számjegyű növekedés már a múlté, s a KSH szerdai adatai szerint októberben az ipari termelés szintje csupán 3 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit. Szeptemberhez képest viszont 0,9 százalékos volt a teljesítményromlás.

Matolcsy György és az ő államadósság-csökkentési képlete