Harmincból egy: kevés adóson segítene az állam
A parlamentben hétfőn este elfogadott jogszabály alapján az állami oltalomra csak egy meglehetősen szűk kör, valóban a leginkább rászorultak lesznek jogosultak. A támogatást az a devizahiteles igényelheti, akinek vagy a vele egy háztartásban élő házas-, illetve élettársa szociálisan rászorultnak minősül, és legalább két gyermeket nevel. További szűkítést jelent, hogy az állami segítséget azok kérhetik, akik jelzáloghitelüket 2010 előtt vették fel, a kölcsön összege nem haladta meg a lakás forgalmi értékének nyolcvan százalékát (államilag támogatott hitelnél a száz százalékát), az ingatlan ára pedig akkor nem haladta meg Budapesten és a megyei jogú városokban a 15 millió, míg a kisebb településeken a tízmillió forintot. Az érintett ingatlanon kívül az adósnak nem lehet sem másik ingatlana, sem haszonélvezeti joga.
Az adósok lakásuk megvásárlását bankjuknál kezdeményezhetik, de csak akkor, ha a pénzintézet már elindította az ingatlan értékesítésének folyamatát. Az ügyfél az árverésről szóló értesítés kézhezvételét követő egy hónapon belül kérheti, hogy lakását az eszközkezelő megvegye. A hitelező pénzintézetnek – megvizsgálva, hogy a szükséges feltételek fennállnak-e – a szándéknyilatkozat benyújtásától számított harminc napon belül kell döntenie arról, hogy a tulajdonjog átruházásához hozzájárul-e. Amennyiben a bank is rábólint az ügyletre, az eszközkezelő a szerződéskor megállapított forgalmi érték 35-55 százalékáért veszi meg az ingatlant, attól függően, hogy az Budapesten, illetve megyei jogú városban, egyéb városban vagy kisebb településen van, a pénzintézet pedig akkor is lezárja a hitelszerződést, ha a vételár nem fedezné a teljes tartozást.
A rászorulók elveszítik tulajdonjogukat, de visszabérelhetik otthonukat (hogy mennyiért, azt a kormány rendeletben állapítja majd meg), s ha később a helyzetük javul, akár vissza is vásárolhatják azt az államtól. Erre legkorábban fél évvel később kerülhet sor, a visszavásárlási ár a forgalmi értéknek a hitelszerződés megkötésekor kifizetett önerővel és a később kifizetett tőketörlesztések összegével csökkentett értéke, illetve az eszközkezelő által kifizetett vételárnak a visszavásárlási jog gyakorlásáig terjedő időszakra számított, jegybanki alapkamattal növelt összege közül a magasabb.
Az eszközkezelőt nyáron kétmilliárd forint tőkével hozták létre, ezt a forrást a jövő évi költségvetésből legfeljebb további hárommilliárd forinttal lehet kiegészíteni. A kormány azzal számol, hogy a ciklus végéig ötezer lakást vásárolhat meg a szervezet (jelenleg harmincszor ennyi adós már legalább 90 napja nem törleszti lakáshitelét, ők most már bármikor elveszíthetik otthonukat), ami a megszabott feltételek alapján maximum 40 milliárdos költségvetési kiadást jelentene, a tényleges költés azonban várhatóan ennél jóval kevesebb lesz. A bankok valószínűleg csak az olyan esetekben fognak önként rábólintani a számukra veszteséget jelentő ügyletre, amikor az ingatlant nem vagy csak nagyon nyomott áron lehet eladni. Erre elsősorban a kisebb településeken, községekben lévő lakásoknál lehet számítani, ami a legfeljebb tízmilliós értékhatárral számolva 15-20 milliárdos kiadást feltételez – korábban egyébként a kormány is nagyjából ekkora összeggel számolt. Ebből a számból kiindulva pedig a bankok 2014-ig összesen 20-40 milliárdos veszteséggel számolhatnak.
