Nem engedik lenullázni az adóalapot
Magyarán 100 egységnyi adóalap 33 egységének megfelelő, korábbi évekről elhatárolt veszteséget számolhat el adott évben a cég. Eddig ilyen megkötés nem volt, csak arra kellett ügyelni, hogy az adóalap ne váljon negatívvá. Az évnek ebben a szakaszában egymást érik az adókonferenciák, ahol a hallgatóság a következő évi változásokról kap tájékoztatást az adószakértőktől. A KPMG tanácsadó cég múlt heti rendezvényén elhangzott, hogy a piacon jelenleg mintegy 3000 milliárd forint összegben „van kint” veszteség, aminek a java az elmúlt években gyűlt össze. Ha ezt most nekiálltak volna elszámolni a cégek – amire a szakértők szerint számítani lehetett –, miközben nem változnak a 2011-ben hatályos szabályok, akkor a vállalkozások közül sokan lenullázták volna az adóalapjukat, vagyis egy forint társasági adót sem fizettek volna a büdzsébe.
A parlament most tárgyalja a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot, ebben 356,2 milliárd forint társaságiadó-bevételt céloztak meg. Ez 68 milliárd forinttal nagyobb az idei 288 milliárdos módosított előirányzatnál. (Tavaly 323,3 milliárd bevétele volt a büdzsének a társasági adóból – az idei visszaesés egyik oka, hogy míg az előző évben júliustól élt a 10 százalékos adó, amit 500 milliós adóalapig alkalmazhatnak a vállalkozások, idén egész évben.) A bevételnövekedés részben tehát a veszteségelhatárolás szabályainak megváltoztatására vezethető vissza, nem kizárólag a növekedésre (a tervek készítésekor a kormány még 1,5 százalékos GDP-bővüléssel számolt). A büdzséjavaslatban azzal számoltak, hogy a veszteségelhatárolás szabályainak megváltoztatása 31 milliárd forinttal dobja meg az adóbevételeket – ez az adószakértői vélemények alapján szerény becslésnek tűnik, azok alapján a megmaradó adóbevétel tetemes részét köszönheti jövőre a költségvetés az új szabályozásnak.
Az sem valószínű, hogy a tervezett összegű társaságiadó-bevétel befolyik. A bevételhez 4920,2 milliárd forint adóalap kellene, amit akkor kalkulált a kormány, amikor még hitt az 1,5 százalékos növekedésben. (Növeli még a bevételeket, hogy 2012-től nem lehet beruházási adókedvezményt igénybe venni. Ezzel ellentétes hatásúak a társasági adózásban elismerhető sportcélú támogatások.) Azt még nem tudni,mekkora lesz az új növekedés prognózisa: az biztos, hogy egy százaléknál nem magasabb. Információink szerint a stagnálás is része a kormányzati várakozásoknak. A vártnál rosszabb növekedés esetén sem kell átírni a költségvetést, mert a tartalékok magas szintje (300 milliárd forint van erre elkülönítve a jövő évi büdzsében) ellentételezi a gyengébb GDP hatását – állítják kormányzati szereplők, akik úgy számolnak, hogy a tervezettnél fél százalékponttal alacsonyabb növekedés sem vesz ki többet a költségvetésből, mint 50-60 milliárd forintot. Ez alapján pedig akár nulla százalék körüli növekedési pálya mellett is végigvihető a tartalékokkal a büdzsé komolyabb módosítás nélkül.
A konferencián elsősorban nem a költségvetési hatások felől vizsgálták az adóváltozásokat. Beer Gábor adópartner arra hívta fel a figyelmet a veszteségelhatárolás kapcsán, hogy pár év múlva bajba kerülhetnek azok a cégek, amelyeknél ellenőrzést hajt majd végre az adóhivatal. Azokról van szó, amelyek akvizíció útján jutnak elhatárolt veszteséggel rendelkező érdekeltséghez. A törvény ugyanis kimondja, hogy csak abban az esetben használható fel az elhatárolt veszteség, ha a társaság az akvizíciót követő két adóévben folytatja valamennyi tevékenységét, ami nem tér el jelentősen a korábbitól, továbbá abból bevételt, árbevételt szerez. Nem tisztázott ugyanakkor, hogy mi számít jelentős eltérésnek: adott esetben a piaci helyzet is megkívánhatja, hogy módosítson a profilján a cégvezetés. Kérdés, ez a magyarázat megállja-e majd a helyét az adóhatóság előtt. Más tevékenység – például a kedvezményezett részesedéscsere – kapcsán is megfogalmazható, hogy a törvények nem adnak elég támpontot, így az adóhatóságnak nagy szabadsága van annak megítélésében, hogy adott ügyletnek volt-e valós gazdasági oka. Egy nemleges válasz sok pénzébe kerülhet az ellenőrzött cégnek.
Akar ön K+F-et? Óvatosan a válasszal!
A NAV embereinek első kérdése a mostanában kezdett ellenőrzéseken, hogy a cégnél folytatnak-e kutatás-fejlesztési tevékenységet – hangzott el a konferencián. A jövő évtől ugyanis az innovációs járulékból nem csökkenthetik a vállalkozások az ilyen tevékenység költségét, ezért az elmúlt hetekben megszaporodtak a cégekhez befutó ajánlatok K+F-nek álcázható, de abba valójában nem sorolható munkák – népszerű például a piackutatás – külsős céggel való elvégeztetésére. Ezáltal idén még csökkenthető az innovációs járulék.
