Bizalom nélkül nem megy
A jegybank a többi között ezért is emelt kedden kamatot. Stabilizálni akarta a pénzpiacot s, ezzel időt adott a kormánynak az IMF–EU-megállapodás megkötéséig, amelyre a bizalom visszaállítása szempontjából is égető szüksége van Magyarországnak. Az MNB elnöke határozottan kijelentette: minden olyan kijelentéstől és intézkedéstől tartózkodni kell, ami elrettenti a befektetőket.
Az ország iránt megrendült bizalmat jelzi a kockázati felár is, amely jelenleg a régióban a legmagasabb. Mint az elnök rámutatott, 2008-ban a magyar kamatfelár megegyezett és együtt változott a régió országainak mutatójával. Pontosan látszik a törés időpontja, amikor elszakadtunk a mezőnytől: 2010 áprilisától (vagyis a legutóbbi országgyűlési választástól) a magyar kockázati felár meredeken nőtt, s egészen a mai rekordszintig emelkedett.
Az adósság csökkentését alapvetően hazai megtakarításokból kell finanszírozni, azaz éveken át kevesebbet kellene költenünk, mint amennyi a jövedelmünk – hívta fel a figyelmet Simor. Persze csak a megtakarítások növekedése nem húzza ki az országot a bajból, ahhoz a GDP-nek is nőnie kell, illetve fontos az árfolyam, mert ha a forint gyengül, a reálkamatok magasak, akkor ugyancsak tovább nő az adósságállomány. Hozzátette, nettó külföldi tőkebeáramlás gyakorlatilag 2008 óta nincs. De a vállalati hitelezés is folyamatosan esik azóta.
– A Mol is rontott a számokon, hiszen komoly regionális befektetőként pénzt visz ki az országból. Ugyanakkor több finomítót és olajkutat már nem tudunk itthon építeni – jegyezte meg Hernádi Zsolt, a Mol elnökvezérigazgatója. Nem titkolta ő sem, hogy elégedetlen az ország helyzetével, amely 10 éve még a befektetők kedvelt célpontja volt. Szerinte az egyszerűen nem igaz, hogy a kormány nem tudta, hogy a döntéseinek milyen következményei lesznek. Mint mondta, a Mol annyit tud tenni, hogy hatékonyságot javít, és spájzol arra az időre, amikor ismét konjunktúra lesz.
– Ha gyorsan kell dönteni, akkor a rossz döntés is jobb, mint a semmilyen – mondta Bod Péter Ákos tanszékvezető egyetemi tanár az előadásában. Hozzátette, válságban még az sem igazán érdekes, hogy mi megszokott vagy mi nem, hiszen ha szétnézünk a világban, találunk újszerű, korszerű, egyszerű, ortodox, nem ortodox gazdaságpolitikai lépéseket.
– Miért ne improvizálhatna a magyar kormány is? – tette fel a kérdést.
Szerinte az a lényeg, hogy működjön, amit a kormány tesz. – Ebből a szempontból azonban a magyar gazdaságpolitika kudarcot vallott – jelentette ki. A lépések alapvető problémája az, hogy jogi, társadalmi hatásuk nincs kiszámítva, a döntések előkészítetlenek.
Akar László, a GKI Gazdaságkutató alelnöke érdeklődéssel tekint az IMF-tárgyalások elé. Szerinte nehéz és hosszú folyamat előtt állunk, és legfőképp az a kérdés, hogy 2013-ban hogyan lehet tartani a 3 százalék alatti hiányt. Szerinte a kétkulcsos szja, illetve vagyonadók bevezetését is szükségessé teheti a megegyezés. Akar fontosnak nevezte az ágazati szerkezetátalakítást. Jó volna megtalálni azokat a szektorokat, amelyekre alapozni lehet, mint például a mezőgazdaság, az élelmiszer-gazdaság, a megújuló energia. Olyan termékeket kellene előállítani exportra, amelyeknek kicsi az importigényük – tette hozzá.
Még kisebb lehet a GDP
Kormányzati forrásaink szerint a kabinet számol azzal a lehetőséggel, hogy mindössze 0,0-0,5 százalékkal bővül jövőre a magyar gazdaság. A 2012-es költségvetést 1,5 százalékkal tervezték, múlt pénteken, az Orbán-közgazdászok találkozója után már a 0,5-1,0 százalékos tartományba helyezte Matolcsy György a várható GDP-növekedés mértékét. A sajtó elől elzárt találkozón azonban ennél alacsonyabb pályáról is szó esett. (B. F. Z.)
