Lesz busz és vonat, csak kevesebb
December elején derül ki, mi lesz a vasút és a Volán-társaságok új menetrendjében. Szívmelengető meglepetést azonban senki ne várjon! A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) számításai szerint a vonatokra és buszokra a költségvetés mintegy 35 milliárd forinttal kevesebbet költhet, mint amit a jelenlegi szolgáltatások megtartása indokolna. A hiányt 23 milliárd forinttal egészíti ki a vasúti pályák üzemeltetésének finanszírozatlansága. A hiányzó összeg így 58 milliárd forint. De a kormány ígéreteit számon tartóknak nem csak ezért lehet hiányérzete.
Adós marad a közösségi közlekedési szolgáltatókat összefogó óriásvállalat életre hívásával is a kormány. A programba kerülésekor Nemzeti Közlekedési Holding (NKH) néven jegyzett gigacég ügyében az egyik legnagyobb előrelépés az átkeresztelése: ha egyszer netán megalakul, feltehetőleg a Magyar Közlekedési Holding (MKH) nevet kapja majd. Eredeti elnevezésének rövidítése ugyanis ütközne a Nemzeti Közlekedési Hatóságéval.
A cégalapítás azonban nehezebbnek bizonyult, mint a nemzeti és a magyar jelzők cserélgetése: az MKH megszületéséhez az elmúlt hónapokban a kormány nem jutott sokkal közelebb. A MÁV és a Volán-társaságok holdingba integrálása elakadt. A bennfentesek szerint a látszat kedvéért az állami gigavállalat nevét akár már decemberben kiírhatnák néhány irodára, cégbejegyzésére, a valódi munka megkezdésére azonban még biztosan hónapokat kell várni.
A kínos késedelem oka, hogy máig nem dőlt el: valójában mi, hogyan és milyen értéken kerülhet az MKH-hoz. A nyitott kérdések megválaszolására leghamarabb a közlekedési cégek 2011-es üzleti évéről szóló mérlegek lezárása után lesz alkalom. Tehát jövő májust követően. Ami egyúttal azt is jelenti, hogy a közösségi közlekedés összehangolására hivatott társaság júliusnál előbb nem tudja megkezdeni az érdemi ténykedést. Munkájának első gyümölcsei pedig talán a 2013-as, vagy inkább a 2014-es vasúti és autóbuszos menetrendekben jelennek majd meg. Azaz, egy-két évet mindenképpen csúsznak a kormányzat vállalásaihoz képest.
Lassan két évvel hatalomra kerülése után pedig ideje lenne, ha a kormány végre tovább lépne a választási ígéretek mantrázásánál – vélekednek a közösségi közlekedési szolgáltatók vezetői. A bizonytalanságban élő cégek számára legalábbis szinte bármi jobb lenne a jelenlegi egy helyben topogásnál. Már csak azért is, mert amíg nem dől el, merre tovább, az NFM a takarékoskodás közepette nem megy szembe a kormány szavazatszerzésre hivatott fogadalmaival: a december elején életbe lépő új vasúti és autóbuszos menetrendben járatritkítások lehetnek, „politikailag vállalhatatlan” változások nem. Vagyis vasútvonalakat akkor sem zárnak be, ha ez amúgy ésszerű lenne.
De ilyen lépés lapunk értesülései szerint még akkor sem lesz, ha a MÁV politikailag megbízhatónak tartott új vezetésében is akadnak, akik azt javasolták: a nullszaldós működés feltételeinek megteremtése érdekében engedjék a vasutat visszavonulni számos kisforgalmú mellékvonaláról 2011 decemberében. Arra nincs válasz, hogy a MÁV-nál pontosan meghatározták-e, hol álljanak le a vonatok, vagy csak lehetőségként vetették fel tucatnyi viszonylat törlését. Mindenesetre a hírek szerint az NFM nem kér az ötletből.
Mi mennyi 2012-ben?
Az NFM-ben készült összesítések tanúsága szerint, a beígért 300 milliárd forintos helyett csupán 64 milliárdos kormányzati hitelszanálás mellett, a MÁV 2012-ben tovább görgeti több mint 230 milliárd forintos adósságát. Ezt az év végéig mintegy 23 milliárddal fejelik meg a vasúti személyszállítás fedezetlen költségei. A MÁV-Start Zrt. 165 milliárd forintra rúgó finanszírozási igényével szemben ugyanis a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csak 142 milliárd forint forrással számolt a költségvetés tervének összeállításakor. A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GYSEV) ehhez képest már „aprópénzből” él: 10,5 milliárd forint költségére 9,5 milliárdot kalkuláltak. A lehetőségek és az igények közti „szakadék” áthidalására számottevő eredménnyel kecsegtető elképzelés azonban nem látott napvilágot.
A 24 milliárdos lyuk betömésénél az NFM a „hatékonyságjavító intézkedések” húsz éves hagyományra visszatekintő felemlegetésénél többet nem igen tett. Igaz, a mellékvonalakon lemondott a személyszállítási szolgáltatások kínálatának korábban megígért bővítéséről. A gazdaságtalanságukra hivatkozva néhány éve forgalomszüneteltetésre ítélt, majd könnyek között újranyitott szárnyakon legalábbis az utasok számottevő színvonaljavulással nem találkozhatnak majd: 15 vonalon naponta két pár, hat viszonylatban legfeljebb 3-4 pár vonat közlekedhet. Ami valójában még ahhoz sem elég, hogy a munkába, illetve iskolába járó utasok megtalálják a nekik megfelelő szolgáltatást. Sokan kénytelenek lesznek busszal utazni.
Mert busz talán még lesz, amire felszállhatnak. A vasúti és autóbuszos szolgáltatások közti párhuzamosságok megszüntetéséről sokat beszélő kormány ugyanis legfeljebb néhány Volán-járathoz mer hozzányúlni az év végén. Eközben a fejlesztési tárca úgy számol: az NGM jövőre mintegy 29 milliárd forintot költene a helyközi buszközlekedésre, míg a költségek „alsó hangon” is elérik majd a 40 milliárd forintot. Tehát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) felügyelete alatt működő 24 Volán-társaság járatainak közlekedtetéséhez 11 milliárd forint hiányzik. Ezt a szakadékot pedig megint csak nem lehet átugrani a tervbe vett, kevesebb mint tucatnyi buszjárat leállításával.
A hamarosan életbe lépő 2011/2012-es Volán-menetrend legalábbis a hírek szerint ennyivel, alig néhány sorral lesz „vékonyabb” az ideinél. Egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy a papírforma szerint már nyomdában lévő járatrend pontosan mit tartalmaz majd. A vasúttal párhuzamosan közlekedő buszjáratok egy részének eltűnése mindenesetre valószínű: vonatra kényszerülhetnek például a fővárosból Győrbe, Miskolcra, esetleg Nyíregyházára, Szegedre utazók.
A közösségi közlekedés háza táján jövőre keletkező veszteség tételeinek csokra ezzel még nem teljes: tekintélyes hiánnyal kalkulálhat a MÁV a pályavasút üzemeltetésénél is. Az állami vasút és az NFM 70 milliárd forintos kiadással számol ezen a területen. Az NGM viszont csak 47 milliárd forintot tervezett be a vasútvonalak működtetésére, fenntartására. Vagyis 23 milliárd itt is hiányzik.
Akárhogy is, a költségvetésből kihagyott közösségi közlekedési költségeket az NGM végül mindenképp kénytelen lesz felvállalni. A közszolgáltatási szerződések alapján ugyanis az alulfinanszírozott cégek veszteségeikre állami garanciával vehetnek fel hitelt. Így a költségvetés készítői most is azt csinálják, amit elődeik az elmúlt két évtizedben: próbálnak időt nyerni. Az pedig, hogy mi lesz a vasút és a Volán-társaságok jövő évi menetrendjében, hamarosan úgyis kiderül.
