Az AXA a felügyelet szerint 808 millió forinttal növelte meg indokolatlanul a költségeket azzal, hogy többször közvetett befektetési eszközökbe – az alapkezelő által létrehozott, döntően a pénztár által lejegyzett befektetési alapokba – helyezte el a pénztári megtakarításokat, holott az ugyanolyan öszszetételű közvetlen befektetések lényegesen alacsonyabb költséggel jártak volna.

Az AXA alapkezelője és magánnyugdíjpénztára – utóbbi ellenőrző bizottsági elnöke egyébként a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke, Bába Julianna – ezzel a módszerrel kárt okozott tagjainak, akik emiatt kevesebb reálhozamhoz jutottak – vélik a PSZÁF-nál. Tény, az AXA a pénztári szektor 80 százalékos átlagával szemben a tagok csupán 56 százalékának fizetett reálhozamot. A PSZÁF a fenti indokok alapján februárban már fellépett négy pénztár – közte az AXA –ellen. Akkor az OTP és az ING bíróságon megtámadta a határozatot. Ítélet még nem született.