A minap megjelent statisztikában elmélyedve azonban kitűnik, hogy a foglalkoztatást a közmunka és az agrárium teszi szebbé, de mindkettő csak átmenetileg. A részletes adatokra még várni kell, de – mint azt a KSH -nál megtudtuk – a legutóbbi negyedévben a 180-190 ezer főt foglalkoztató mezőgazdaság volt a húzóágazat, itt a foglalkoztatottak száma 8,5 százalékkal nőtt egy év alatt. Ez azt jelenti, hogy nemzetgazdasági szinten a 40 ezer új foglalkoztatott fele az agráriumban helyezkedett el. A szakértő szerint ennek az lehet az oka, hogy az iparban, vagy a szolgáltatások területén egyre kevesebb a lehetőség. Ezt támasztja alá az is, hogy egy év alatt ugyan a feldolgozóiparban 4,5 százalékos javulást mértek (ami 37 ezer új állást jelentett), de közben komoly elbocsátások is voltak.

A KSH-nál azt is megtudtuk, hogy miközben az alkalmazotti státuszban lévők száma emelkedett, a társas és az egyéni vállalkozások tagjainak és az egyéni vállalkozóknak a száma csökkent, ami azt jelenti, hogy egyre kevésbé éri meg vállalkozni. Ugyanakkor szépített az összképen a közmunka: a statisztikában egyértelműen látszik, hogy a rövidebb ideig tartó munkák száma jelentősen emelkedett. –Valóban, a közmunka alkalmas arra, hogy javítson az adatokon – mondta lapunknak Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató kutatásvezetője. Az eddig 6-8 órás munkákat 4 órában végzik, ami azt eredményezte, hogy hirtelen több lett a foglalkoztatott, mert a statisztikában az is annak számít, aki csak négy órát dolgozik. A szakértő úgy látja, hogy egyszeri hatások alakítják a folyamatokat, nem lehet kijelenteni, hogy tartós folyamat szemtanúi vagyunk.