Trükköznének az államadóssággal
„A kiadások nem tartalmazzák a MÁV és a BKV adósságának átvállalását” – ezzel a kísérőszöveggel teszi közzé havonta megjelenő államháztartási beszámolóját a Nemzetgazdasági Minisztérium. Januártól nem lesz rá szükség: az államháztartásról új törvényt alkot a parlament, s a beterjesztett javaslat szerint a tartozások átvállalását a jövőben nem kell majd szerepeltetni a pénzforgalmi kimutatásokban.
Erre utal legalábbis a javaslat általános indoklása. A normaszöveg valóban nem tartalmazza a hatályos államháztartási törvény (áht.) idevágó részét, s mivel az egész jogszabályt hatályon kívül helyezik, az enyészeté lesz az adósságátvállalásra vonatkozó rendelkezés is.
A MÁV-nál mintegy 300 milliárd forintos adósság halmozódott fel az évek során, s bár a teljes összeg átvállalására ígéretet tett év közben a kormány, egyelőre csak egy 64 milliárdos tételről tudni, amely átkerülhet a költségvetésbe, de hogy mikor, arról még nem született döntés. A másik közösségi közlekedési cég, a BKV 70 milliárdra nőtt adósságának átvállalása is része a tervnek, de itt sem történt még semmi. Az év végéig vélhetően nem is fog, most már érdemes lesz megvárni az új áht. hatálybalépését, ami a javaslat szerint 2012. január elseje.
Azért a szemünk elől nem tűnnek el véglegesen az adósságátvállalásból származó kötelezettségek. A beterjesztő nemzetgazdasági tárca szerint a tartozások átvállalása csak később eredményez kiadást, viszont az adósság növekedésével jár, ami „jellegéből adódóan állományi, nem folyó adat”. Majd így folytatják: az adósságátvállalást az államadósság-mutató csökkentése követelményén keresztül lehet befolyásolni, nem a bevételek-kiadások egyenleg megközelítésében.
Vagyis az államadósság alakulásában mindenképpen nyomon lehet majd követni az átvállalt tartozásokat. Mint ahogy a Brüsszelnek küldendő eredményszemléletű elszámolásból sem lehet kihagyni. Arra viszont egy évben csak egyszer fókuszál a figyelem, míg a pénzforgalmi adatszolgáltatásra havonta kötelezik a hatályos jogszabályok a kormányt. Elsősorban tehát prezentációs célokat szolgálhat az áht. módosítása: a valóságosnál jóval alacsonyabb hiánymutatókkal lehet év közben a nyilvánosság elé állni, ami a kormány feltételezése szerint nem borzolja fel annyira a befektetők idegeit. Akik nyilván tisztában lesznek a tényleges helyzettel, így kérdéses, mennyire éri el célját a kormány.
Nagyobbat vágott volna a Moody’s?
Két fokozattal akarta leminősíteni a magyar kötvények besorolását a Moody’s – osztotta meg lapunkkal információit egy, a pénteki Orbán–közgazdászok találkozóján részt vett szakember. A hitelminősítő végül megelégedett egy fokozattal, így lett Baa3-ból Ba1 a besorolásunk. Más, a találkozón jelen nem lévő piaci forrásaink erről nem hallottak, a Moody’s-nál pedig érdeklődésünkre jelezték, hogy a hivatalos sajtóközleménynél többet nem kívánnak közölni.
A Moody’s múlt csütörtök este sorolta vissza a magyar kötvényeket, egy héttel azután, hogy a kormány jelezte, meg akar állapodni a Nemzetközi Valutaalappal. Feltételezhetően ez is közrejátszott abban, hogy végül moderáltabb lett a leminősítés, mint eredetileg tervezték, bár a közlemény szerint az eredményesen záruló tárgyalás esetén is érzékeny maradna a sokkokra középtávon a magyar adósság szerkezete.
A Ba1 már a befektetésre nem ajánlott kategória. A Moody’s fenntartotta a besorolás negatív kilátását, egyben figyelmeztetett, hogy újabb leminősítések következhetnek, ha a magyar kormány nem mutat eltökéltséget a strukturális reformok végrehajtása terén. Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője szerint lényegében mindegy is, hogy Ba1 vagy az ennél eggyel rosszabb Ba2 a besorolásunk, mindkettő a bóvli kategóriába tartozik, ami önmagában nagy szégyen. – Az optikája mindenesetre csúnyább lett volna annak, ha egy lépésben két fokozattal vág minket vissza a hitelminősítő – mondta lapunknak a szakértő, aki nem volt jelen a tárgyaláson. Szerinte mostanában egyébként gyakrabban előfordul ekkora ugrás a hitelminősítések során.
