Drága a közszférának a végtörlesztési támogatás
Az adócsomagba bújtatott rendelkezést a parlament költségvetési tanácsa terjesztette elő még az első körös módosítók idején. A támogatás egyetlen feltétele, hogy a munkavállaló szabályosan bejelentse a végtörlesztési szándékát. Ha a törlesztésre már sor került, akkor a dolgozónak, ha még nem, akkor közvetlenül a banknak utalják az összeget.
Tekintve, hogy négymillió háztartásra jut mintegy egymillió devizahiteles, a végtörlesztés elviekben minden negyedik munkavállalót érinti. Nekik akár előre hozott fizetésként is odaadhatja a munkaadójuk a pénzt, míg a családi vállalkozások a házi pénztárukat üríthetik ki, szintén adómentesen.
Mindenkinek előnyös tehát a lehetőség, gondolnánk. Bukást csak a költségvetésnek kell elkönyvelnie az adókiesés miatt. Ismerve azonban a recessziós kilátásokat, a versenyszférában feltételezhetően kevesen élnek majd a támogatással, a cégek döntő többségének kasszájában ugyanis nincs pénz a végtörlesztésre. A közszférában sincs ez másként, de itt eltérő szabályok élnek. A kormány már el is rendelte, hogy a minisztériumok mérjék fel az irányításuk alá tartozó hivataloknál, gazdasági társaságoknál, hányan és milyen összegben kérnének támogatást munkavállalóik közül. A felmérések eredményeire várni kell, a segítség nyújtását azonban aligha utasíthatják el a köz „szolgálatában” álló cégek.
Ez rendkívül sokba kerülhet a költségvetésnek. Ha ugyanis a munkavállalókra is igaz, ami a háztartásokra, akkor a 700 ezer állami alkalmazott negyede, vagyis 175 ezer devizahiteles foglalkoztatott kérheti majd a támogatást munkáltatójától. Ha mindannyian igénybe vennék a maximális 7,5 millió forintot, munkáltatóik összesen több mint 1300 milliárd forintnyi igénnyel találnák szembe magukat. De ha minden igénylőre átlagosan csak egymillió forint jutna, az is 175 milliárdos kiadást jelentene. A büdzsének aligha lehet ekkora mozgástere.
Lapunk értesülése szerint erre nincs pénz a vasútnál sem. A házon belül és leányvállalatainál 38 ezer vasutast foglalkoztató társaságnál elméleti lehetőségként úgy számolnak: a kormány új kezdeményezésének megvalósítása akár 71 milliárd forintjába is kerülhet a vasútnak, éppen a felébe annak a 142 milliárdnak, amit a költségvetés 2012-ben biztosít a cégnek. Úgy tudjuk: a végtörlesztési igények felmérésével a vasútvállalat még nem végzett, de valószínűnek tartják, hogy az összes támogatási igény nem éri majd el a 71 milliárd forintot. A kisebb összeg sem jelentene azonban könnyebbséget: a MÁV-nak ugyanis jelenleg kétmilliárd forintja sincs a végtörlesztők támogatására. A cég számláira még az az egymilliárd sem érkezett meg, amit a MÁV Cargo privatizációja kapcsán évek óta követel a szakszervezetek vezére, Gaskó István. Ennek a döntésnek 2012-ben és 2013-ban további két-kétmilliárdos vonzata van, de nem tudni, azt miből fizetik ki.
Hasonló gondokkal kell szembenéznie a Magyar Posta vezetésének is: a 34 ezer főt foglalkoztató társaságnál az akció teljes forrásigénye 10 és 60 milliárd forint között lehet. A Malévnél is zajlik a felmérés, miközben a cég a túlélésért küzd, s aligha lenne képes akár egyetlen dolgozójának is ekkora összegű támogatást adni. A Szerencsejáték Zrt. „jelenleg értelmezi a módosítást, vizsgálja a koherenciát és az összefüggéseket”.
A vagyonkezelő tájékozódik
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a vagyonkezelésében lévő többségi állami tulajdonú cégek körében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium utasítására vizsgálódik, hogy átfogó képet kapjon arról, hány munkavállaló lehet érintett a lehetőségben. – Az adatokat minden munkavállaló önkéntes és anonim módon adja meg az adott társaságnak, majd ezt a vagyonkezelő továbbítja a szaktárca felé – hívja fel a figyelmet az MNV.
