A Magyar Hospice Alapítvány keretében 1998-ban kezdte meg a Szent Margit Kórházban – kísérleti jelleggel – tevékenységét a szolgálat. Önkénteseket kereső hirdetéseikre meglepően sokan jelentkeztek, idősek és fiatalok vállalták, hogy napi munkájuk, tanulmányaik, otthoni kötelezettségeik mellett segítséget nyújtanak a betegeknek és családtagjaiknak. Az önkéntességnek szervezett kereteket nyújtó alapítvány 2001 óta működik közhasznú egyesületként. Nem szakmai segítséget adnak, hanem az ápolásból veszik ki a részüket. Egyre szélesebb körű tevékenységükre jellemző adat: 2001 és 2010 között közel 500 munkatársuk mintegy 130 ezer beteg gondozásában működött közre több mint 83 ezer munkaórában.

Országos hálózat

Ma már nem csak a betegápolásban segédkezünk, az igények mind nagyobbak, egyre többféle feladatot kell felvállalnunk – mondja Tóth Annamária, a kuratórium tagja, aki nyolc évvel ezelőtt 23 évesen, önkéntesként kapcsolódott be a munkába. Nem elég fogadni a segítő szándékkal jelentkezőket, szükség van arra is, hogy felkészítsük őket a feladatokra, összehangoljuk tevékenységüket, és konkrét programokat dolgozzunk ki számukra. S megfordítva is igaz, az önkénteseket fogadó intézményekben, kórházakban, idősek otthonaiban, a különböző szociális tevékenységre vállalkozó civilszervezetekben is elő kell készíteni a terepet ahhoz, hogy valóban hasznos legyen a foglalkoztatás.

Az országos hálózatot működtető alapítvány módszertani központként segít életre önkéntes programokat. Alaptevékenysége változatlanul az önkéntesség terjesztése, önkéntesek toborzása, kiválasztása, elméleti és gyakorlati képzése, ismereteik fejlesztése. De emellett nagy figyelmet fordít a potenciális fogadó szervezetek felkutatására, tájékoztatására. Erősíti kapcsolatait az iskolákkal is. Idén, amikor már kötelező, hogy az érettségi előtt álló fiatalok számot adjanak közösségi munkájukról is, ez az együttműködés új perspektívákat kap. Ehhez kapcsolódik a több éve működő „dupla gyerekprogram”, amelynek keretében nemcsak megtanítják a fiatalokat arra, hogy milyen elkötelezettséggel jár az önkéntesség, hanem gyakorlott munkatársaikkal együtt konkrét, a helyi adottságokat figyelembe vevő közös munkákba is bevonják őket.

Segítők várólistán

Manapság, amikor nagyon sokszor elhangzik különböző fórumokon vagy a médiában, hogy az emberek közömbösek egymás iránt, nem segítik a bajbajutottakat, csupán saját boldogulásukra fordítanak gondot, nehezen képzelhető el, hogy a szolgálatnál várólistát tartanak számon az önkéntes segítségre jelentkezőkből. Tóth Annamária elmondása szerint több az ajánlkozó, mint ahányan azonnal be tudnak kapcsolódni az önkéntes munkába. Az alapítvány szerény létszámú professzionális csapata és gyakorlott segítőtársaik nem győzik a betanítás, felkészítés és vizsgáztatás munkáját olyan tempóban végezni, mint ahányan a feladatokra jelentkeznek. Jellemzően nők vennének részt a programokban, aktív nyugdíjasok, fiatal felnőttek, akiket nem elégít ki a mechanikus munka, amit végeznek, vagy olyan értelmiségiek, akik tudásukat hasznosítani kívánják a rászorultak érdekében.

Természetesen az újabb és újabb akciókhoz forrásokra is szüksége van az alapítványnak. Ennek jegyében hozták létre például 2008-ban Magyarországon először azt az Adományboltot, ahova bárki beadhatja feleslegessé vált tárgyait, amelyet aztán kedvező áron értékesítenek. Az Adománybolt nemcsak a magánemberek, hanem a cégek által felajánlott, raktáron maradt készleteket is örömmel fogadja, hiszen a hálózat fenntartását, bővítését szolgálja az eladásból összegyűlő pénz. Támogatóik száma most jelentősen bővülhet: a Magyar Telekom kilencedik éve sikeresen működő Adományvonalának november–decemberben a Kórházi Önkéntes Segítő Szolgálat a kedvezményezettje. A 1788-as „emberi hívószámra” beérkező felajánlásokból az alapítvány újabb hat program indítását tervezi.