A GVH szerint a pénzintézetek közötti egyeztetés eredménye volt az, hogy szeptember végén, csaknem azonos időpontban 0,5–2 százalékponttal megnőtt e pénzintézeteknél a lakossági jelzáloghitelek kamata.

A Magyar Bankszövetség szokatlanul kemény hangvételű közleményben reagált a vádakra. Gyuris Dániel, a szervezet alelnöke, a devizahitelesek helyzetének rendezését célzó, a kormányzattal elméletileg hamarosan elinduló egyeztetésen a bankokat képviselő tárgyalóbizottság vezetője szerint „a kommunikációs felhanggal erősített vizsgálatok” alapjaiban kérdőjelezik meg a kabinet hozzállását és megállapodási szándékát, s ellehetetlenítik a megállapodást.

Tény, hogy a GVH az akcióját a kormány és a bankok közötti tárgyalások kezdetére időzítette, miközben legalábbis kérdéses, volt-e még értelme a versenyhivatal helyszíni szemléjének. Az érintett bankvezetőknek ugyanis, amennyiben tényleg volt közöttük megállapodás, bő másfél hónapjuk volt arra, hogy eltüntessenek minden erre utaló nyomot.

A „szokványos” kartellügyek a GVH-nál a legnagyobb titokban végzett adatgyűjtéssel indulnak – éppen a rendkívül nehéz bizonyíthatóság miatt –, és csak később fordul a hivatal a nyilvánossághoz.

Ezzel szemben itt pont fordítva történt: Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke október elején sajtótájékoztatón jelentette be, hogy vizsgálat lefolytatására kérte meg a GVH elnökét, mert úgy látta, a devizahitelek kedvezményes végtörlesztésének engedélyezése után több bank egyszerre megemelte forinthiteleinek kamatait, amiből ő kartellre következtetett. (A GVH-nál hangsúlyozták: több, egymástól független piaci jelzés, illetve bejelentés és a hivatal saját piacfigyelése nyomán indították el a vizsgálatot, a helyszíni szemle bírói engedéllyel történt.)

A lapunknak nyilatkozó banki szakértők szerint a kamatemeléseknek piaci okai voltak. A pénzintézetek beárazták a magyar államadósság várható leminősítését, ami automatikusan maga után vonja a bankok leminősítését is. Emellett a két éve nem látott magasságokban járó országkockázatot, valamint a valószínű jegybanki kamatemelést, melyek szintén növelik a hitelintézetek költségeit. A kamatemeléseknek oka volt a végtörlesztés is, bár nem úgy, ahogyan a GVH gondolja.

A bankok veszteségeiket részben az új hitelek drágításával kompenzálják, amire a legfrissebb adatok szerint jó okuk van. A felügyelet tegnap publikált adatai szerint az idei harmadik negyedévben 84 milliárd forint veszteséget könyvelhettek el, szemben az egy évvel korábbi 60 milliárddal. A veszteség emelkedését elsősorban az magyarázza, hogy a bankok százmilliárdot félretettek, kvázi leírtak a végtörlesztés várható veszteségei miatt.

Banki ügyfél egy OTP-fiókban