Brüsszel mélyebbre nézne a zsebekben
A bizottság három változatot javasol eurókötvényekre – illetve a bizottság által következetesen „stabilitási kötvénynek” nevezett papírokra. A legmerészebb szerint tulajdonképpen lecserélnék a nemzetek államkötvényeit közös európai kibocsátású papírokra, melyekért közös és többoldalú garanciát vállalnak az eurózóna országai. Így a tagállamok hitelkockázatai összemosódnának, minden ország azonos költségen finanszírozhatná adósságát.
A második javaslat vegyítené a rendszert: e szerint a közös és többoldalú garanciákkal kibocsátott stabilitási kötvények csak részben, egy meghatározott határig váltanák ki a nemzeti kötvényeket. Így a piacok továbbra is közvetlen nyomást tudnának gyakorolni egy-egy országra, az úgynevezett morális kockázat – azaz hogy az egyes tagállamok elbújnak a közös eurókötvények mögé, és hagyják elszállni gazdasági mutatóikat – is kisebb lenne. A harmadik változatban szintén csak részlegesen váltanák ki a nemzeti államkötvényeket a stabilitási kötvények, utóbbiakon azonban nem lenne közös garancia, a tagállamok rátájuknak megfelelően nyújtanának biztosítékot. A bizottság javaslatairól január elejéig tartó konzultáció kezdődik.
Nem helyettesítik a tagállamok fiskális stabilitás érdekében tett erőfeszítéseit, és nem jelentenek azonnali megoldást – mondta a stabilitási kötvényekről Barroso. A bizottság ugyanakkor az eurókötvény előnyeként említi a belső piac elmélyítését, a sokkhatásoknak való jobb ellenálló képességet, és hogy a tagállamok alacsonyabb és stabilabb áron tudják finanszírozni adósságaikat.
Ez azonban nem hatotta meg Berlint. Németország állná tulajdonképpen az eurókötvények költségeinek legnagyobb részét. S már a bizottsági bejelentés előtt jelezte Angela Merkel német kancellár, hogy inkább a szerződésmódosítások és nem az eurókötvény jelenti a megoldást az eurózóna válságára. (A bizottság első javaslata egyébként igényelne ilyen módosítást.) – Rendkívül helytelennek tartom, hogy a bizottság javaslatokat tesz az eurókötvényre, mintha a közös valuta strukturális hiányosságait megoldhatnánk úgy, hogy kollektivizáljuk az adósságot – mondta a német kancellár. Barroso ezt úgy értékelte: a német álláspont alapvetően nem eurókötvény-ellenes, csak az időzítést kifogásolják. Merkel csütörtökön találkozik Nicolas Sarkozy francia elnökkel Strasbourgban, ahol háromoldalú megbeszélést tartanak Mario Monti olasz miniszterelnökkel, s a kötvények kérdése nyilván terítéken lesz.
Még életbe sem léptek a gazdasági kormányzás megerősítéséről szóló, korábban elfogadott jogszabályok, a bizottság újabb két rendeletre tett javaslatot az eurózóna gazdaságainak összehangolása érdekében. Ezek még mélyebben nyúlnának bele a nemzetek fiskális politikájába. A nemzeti kormányoknak október 15-ig kéne benyújtaniuk a költségvetési tervezetüket a testülethez, amelyet az véleményez, szükség esetén módosításokat javasol, új tervezetet kér be. A költségvetési tervezetet független előrejelzésekre kéne alapozni, az egyensúly kötelezettségét lehetőleg az alkotmányba kellene foglalni. A költségvetés végrehajtását is felügyelné a bizottság, a fegyelmezetlen országok szigorúbb megfigyeléséről is a testület döntene. Hogy megakadályozza a tagállamok pénzügyi válságainak elmélyülését, a bizottság ajánlása alapján a tanács javaslatot tehet egy-egy tagállamnak, hogy az kérjen pénzügyi segítséget. Barroso szerint ezekre nemzetekfelettisége és a szerződések hatalmazzák fel a bizottságot. (Ezekről egyébként márciusban várható döntés.)
Új hitel az IMF-től
Míg az eurózónában zajlik a vita a megoldásról, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) új finanszírozási formákat jelentett be, feltehetően elsősorban Spanyolország és Franciaország esetleges megsegítésére. Az IMF kedden közölte: a korábbi elővigyázatossági hitelkeret (PCL) helyét a rugalmasabb elővigyázatossági és likviditási hitelkeret (PLL) veszi át. Ezen keresztül esetleg Kína és Brazília is beszállhat az eurózóna finanszírozásába.
