– Az Európai Bizottság már jelezte aggodalmait Magyarországnak a végtörlesztéssel kapcsolatban, amely negatív hatással lehet a magyar bankrendszerre és általában a magyar gazdaságra – mondta tegnap lapunknak Chantal Hughes, a belsőpiaci biztos, Michel Barnier szóvivője. Mint hozzátette: felmerül a kérdés, vajon ez a döntés összeegyeztethető-e az uniós alapszerződésben megfogalmazott szabadságeszményekkel, ez esetben különös tekintettel a tőkemozgás szabályozására. Felvetésünkre, hogy lehet-e ebből jogsértési eljárás Magyarországgal szemben, Hughes azt válaszolta, ez egyelőre nyitott kérdés. Mint arról beszámoltunk, az Európai Központi Bank (EKB) e hó elején közzétett véleménye is hasonló elemeket, kritikát fogalmazott meg.

Mint a szóvivő kifejtette: a brüsszeli testület részletes választ küld a bankok levelére, amelyben a Magyarországon tekintélyes részesedéssel rendelkező pénzintézetek kifogásolták a magyar rendelkezést a devizahitelek rögzített – a jelenlegi piacinál lényegesen kedvezőbb – árfolyamú visszafizetésére. De közben a múlt hónap végén a bizottság kezdeményezte, hogy a felek informális alapon rendezzék a vitát. Magyarország tíz hetet kapott, hogy érdemben válaszoljon a felvetésekre, a határidő januárban jár le, és ha megérkezik a válasz Brüsszelbe, a bizottság alaposan tanulmányozni fogja. A végrehajtó testület ugyanakkor üdvözli, hogy a magyar hatóságok immár igyekeznek bevonni a megoldás keresésébe a bankokat, és reméli, hogy konstruktív megállapodásra jutnak. Barnier szóvivője arra is felhívta a figyelmet, hogy a bizottság márciusi jogalkotási javaslatában szerepel, hogy a devizahiteleket nyújtó pénzügyi közvetítőknek részletesen tájékoztatniuk kell az ügyfeleket az árfolyamok mozgásában rejlő veszélyekről és azok hatásáról a törlesztőrészletre.

A nyolc bank, illetve az EKB mellett kritizálta többek között a végtörlesztést az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, illetve Ausztria, utóbbi ez ügyben felülvizsgálati kérelemmel fordult az Európai Bizottsághoz –derült ki nemrég Maria Fekter pénzügyminiszter Figyelőnek adott interjújából. Tiltakoztak az érintett hazai pénzintézetek is, melyek először a bizottságtól kértek segítséget, majd nemrég az Alkotmánybírósághoz fordultak felülvizsgálatért, és kilátásba helyezték azt is, hogy az Európai Bíróságon támadják meg a végtörlesztésre vonatkozó szabályokat.

Mire a bizottság döntést hozhat az ügyben, a végtörlesztésről vélhetően már csak múlt időben beszélünk. Bár korábban azt lehetett valószínűsíteni, hogy a kormány meghosszabbítaná az eredetileg év végéig élő lehetőséget, az utóbbi hetek nyilatkozatai, illetve a tervezett IMF-hitelmegállapodás miatt erre valószínűleg nem kerül sor. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter november elején, a bankszövetséggel közösen tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az olyan jó konstrukciók, mint a végtörlesztés „nem szoktak örökké tartani”. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kormány hátradőlhet. A bizottság, vagy az Európai Bíróság elmarasztaló döntése esetén vélhetően kénytelen lesz megtéríteni a bankoknak okozott veszteséget. A pénzügyi felügyelet adatai szerint október végéig 29 ezer lakáshitelt végtörlesztettek, amely összesen 44 milliárd forint veszteséget okozott a bankoknak. A bejelentett igények alapján ez a számla végül százmilliárd körülire nőhet.