Piaci vélekedések szerint amennyiben a parlamenti képviselők rábólintanak az előterjesztésre, úgy a hazai láncok és a független kisboltok fő konkurensei, a Lidl és az Aldi keménydiszkontok hálózatfejlesztését foghatják vissza egy időre, a többi nagy áruházlánc ugyanis a válságadók miatt lényegében leállt a bővítéssel.

A törvényjavaslat indoklásából az is kiderül, hogy a tiltás a már folyó beruházásokra nem vonatkozik. Nem csak az építési engedéllyel rendelkezők, azok is mentesülnek a tiltás alól, akik a törvény januári hatálybalépése előtt bejelentették az építésügyi hatóságnál a beruházásukat. A módosítás árnyékában könnyen lehet, hogy a fejleszteni óhajtó nagy láncok a hátralévő másfél hónapban felgyorsítják a bejelentési eljárást.

Bár a tiltás célja, hogy megállítsák a kiskereskedelemben a tulajdonosi koncentrációt, a plázastop nyomán a 300 négyzetméter alatti kis üzletek között is intenzívebbé válhat a verseny, ha lendületet kap a hazai láncokhoz tartozó nagyobb tulajdonosok hálózatfejlesztése, s nem a Tesco, hanem egy kisebb méretű, de alacsony árakkal működő bolt települ a független kereskedőmellé. Különösen hogy a kormány gazdasági holdudvarába tartozó vállalkozásoknak nyílik kiskapu: a törvényjavaslat szerint a VidékfejlesztésiMinisztérium és a kereskedelemért felelős tárca képviselőiből alakuló bizottság javaslata alapján a kereskedelemért felelős miniszter – Matolcsy György – dönt majd arról, hogy kinek a nagyberuházása kaphat felmentést a törvény alól.

A kereskedők részéről Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára elmondta: a szakma ugyan megosztott a plázastop kérdésében, azonban a beterjesztett javaslat több uniós alapelvvel is szembemegy. Vámos szerint a hároméves moratórium a kisvállalkozásokat érdemben nem védi meg, ugyanakkor csődhelyzetbe kerülhet a hazai építőipar, mivel a kiskereskedelem az ágazat második legnagyobb megrendelője, éves szinten több mint 200 milliárd forintos megrendelésállománnyal.

A 2012-es költségvetést megalapozó egyes törvények között kapott helyet a fogyasztói csoportok szervezésének tiltását szolgáló passzus: 2012-től nem lehet ilyen csoportot szervezni. A hitelválság nyomán lendületet kapott, hézagosan szabályozott fogyasztói csoportok betiltását tavaly kezdeményezte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). A felügyelet szándéka az volt, hogy büntetőjogi tényállássá tegye a fogyasztói csoport szervezését. A parlament előtt lévő javaslatból úgy tűnik, a PSZÁF feladatköre bővül azzal, hogy a fogyasztói csoportokkal szemben a felügyeletnek kell majd eljárnia. A meglévő csoportok tagjai nem lélegezhetnek fel, mert a javaslatban leszögezik, hogy a későbbiekben szükség lesz további állami beavatkozásra.

A GVH-nak nyolc ügye van

A fogyasztóvédők szerint rendkívül problémás, jellemzően a hitelképtelen emberek becsapásából élő csoportszervező cégekkel szemben „exlex” helyzetük miatt eddig csak a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tudott eljárni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat címén. A GVH-nál elmondták: jelenleg nyolc, fogyasztói csoporttal kapcsolatos ügyük van folyamatban.

300

A JAVASLAT SZERINT 300 négyzetméter feletti áruház nem épülhet három évig.