– Az eredeti javaslattervezet nem volt ésszerű. Örvendetes, hogy a bizottság végül is figyelembe vette a piac visszajelzéseit – mondta lapunknak Nicolas Veron, a brüsszeli Bruegel Intézet munkatársa Barnier módosított javaslataival kapcsolatban. Általánosnak mondható az Európai Politikatanulmányok Központja (CESP) munkatársának, Karel Lannoonak a vélekedése is, aki nem zárja ki, hogy a bizottság politikai megfontolásból megy neki a hitelminősítőknek. A szakértő szerint – akivel még a bejelentés előtt beszélgettünk – ezt alátámasztja az időzítés is. A brüsszeli intézet kutatója szerint az új szabályozás azt jelentette volna, hogy az unió megpróbálja napi szinten irányítani a piacokat.

Michael Barnier nem a legdurvább javaslattal állt elő

– Nem akarjuk lelőni a hírnököt – biztosította a hitelintézeteket pragmatikusságáról a francia biztos a sajtótájékoztatóján. Barnier visszhangozta a Brüsszelben egyre inkább tetten érhető aggodalmat is, amikor azt mondta: „Vissza kell építenünk a politikai szuverenitásunkat. Nem lehetünk teljesen kiszolgáltatva a piacoknak. Így működnek a modern demokráciák”. A helyzetet pikánssá teszi, hogy a biztos hazája, Franciaország tíz körömmel küzd a rosszabb besorolás ellen, miközben a múlt héten a Standard and Poor’s cég „véletlenül” leminősítette az országot.

A javaslat azonban így is tartalmaz lényeges pontokat. Hathavonta kéne az államokról értékelést készíteniük a hitelminősítőknek a jelenlegi évenkénti jelentés helyett. Az államok és a cégek is kapnának az értékelés publikálása előtt 24 órát, hogy újabb adatokat szolgáltassanak, kiegészítő információkat juttassanak el a hitelminősítőkhöz. Az értékeléseket tartalmazó teljes jelentést nyilvánosságra kellene hozni, a módszertannal és felhasznált adatokkal együtt.

A bizottság emellett most már nem csak a bankoktól, de minden pénzügyi intézettől azt kéri, végezzék el saját kalkulációikat, mielőtt hitelminősítőkhöz fordulnak. Továbbá az európai felügyeleti szerv (ESMA) olyan indexet hoz majd létre, ahol harmonizált formában minden pénzügyi eszköz összes értékelése (tehát nem csak a három nagy ház besorolása) elérhető lesz – így akar a bizottság teret adni a kisebb hitelminősítőknek is.

A javaslat azt is előírná a pénzügyi termékeket kibocsátó társaságoknak, hogy háromévente minősítőt kell váltaniuk, melyek aztán négy évig nem térhetnek vissza ugyanahhoz az ügyfélhez. Új elem a bizottság javaslatában, hogy vétkes gondatlanságból vagy szándékosan okozott kár miatt a befektető beperelheti majd a hitelminősítőket.

Arról a javaslatról egyelőre letett Barnier, amelyik alapján az ESMA két hónapra felfüggeszthetné egy bajba jutott állam negatív besorolását. Az általa „innovatívnak” nevezett terven még dolgoznak, és nem kizárt, hogy a parlamenttel és a tanáccsal folytatott eljárás során később kiegészítik vele a bizottsági szöveget. A felfüggesztés célja az lett volna, hogy megakadályozza a már segítségben részesülő államok még nagyobb gondba kerülését egy további leértékelés miatt.

Ugyanakkor szakértők szerint maga a „hírzárlat” is pánikot kelthetett volna a piacon. Karel Lannoo szerint ez kifejezetten veszélyes lett volna a piacról nehezen megélő országok számára. Magyarországot hozta fel példaként, mondván, ha a hitelminősítők negatív besorolását átmenetileg megtiltanák, akkor az épp erősítené az országgal kapcsolatos félelmeket a piacon, és megnehezítené az országnak, hogy pénzhez jusson.

Hasonló véleményen vannak a hazai szakértők is. – Egyáltalán nem biztos, hogy Magyarország számára előnyös fejlemény lenne, ha a hitelminősítők munkáját Brüsszel korlátozná – értékelte az Európai Unió hitelminősítőkkel kapcsolatos elképzeléseit Barta György, a CIB Bank elemzője. Egy ilyen lépés rontaná a tisztánlátást, amely a most fennálló, amúgy is jelentékeny bizalmatlanságot tovább fokozná. – Ne legyen senkinek kétsége, ha egy ország csődbe megy vagy komoly gondokkal küzd, azt látják a befektetők. Ám az unió által forszírozott korlátozások révén egy fontos irányjelzőt kivennének a rendszerből – mondta a szakértő. Szerinte hatóságilag mindent meg lehet tiltani, de azt az érintetteknek látniuk kell, hogy értékelés nélkül a helyzetük – így Magyarországé – nem javul. A mostani csupán egy adminisztratív döntés, amely nem kezeli a probléma gyökerét. A meghatározó hitelminősítők munkájának brüsszeli korlátozásától egyetlen kínos helyzetben lévő állam sem tudja majd magát szebbnek mutatni.

Ahogy piaci körökben fogalmaztak, a változtatástól bizony nem csúsznak lejjebb a magyar állampapírok hozamai; semmilyen egyéb hazai pénzpiaci eszköz sem lesz kelendőbb a jelenleginél. – Amennyiben az unió egy saját minősítő intézetet hívna életre, nem érne el vele túl sokat – állítja Barta György. Hosszú időbe telik, amíg egy ilyen szervezet „súlyt kap” a befektetők körében, akik egy jó ideig csak mérsékelten vennék figyelembe a szervezet állításait.

Letiltott ügyletek

Az Európai Parlament kedden fogadta el azt a javaslatot, amely korlátozza a hitelbedőlés kockázatára nyújtott biztosítással (CDS) való kereskedelmet, illetve ezek shortolását. Az új szabályozás célja, hogy növelje az átláthatóságot: gyakorlatilag megszüntet bizonyos típusú CDS-ügyleteket, megnehezítve ezzel az egyes országok fizetésképtelenségére való spekulációt.