Ahogyan arról a napokban hírt adtunk, egy az adótörvényhez benyújtott módosító indítvány szerint adókedvezményt kapnának azok a vállalkozások, amelyek a folyamatosan foglalkoztatott, bruttó 300 ezer forint alatt kereső dolgozójuknál végrehajtják a kormány által elvárt béremelést. A javaslat szerint az eddig járulékként, ezentúl adóban befizetett társadalombiztosítási bevételből kapnának kedvezményt a munkaadók. A kedvezmény jövőre maximum 16 125 forint lenne 75 ezer forintos bruttó jövedelemnél, és 190 ezer forintnál már elfogyna, 2013-ban pedig csak 135 ezer forintig élne.

Korábban a munkaadók képviselői abban állapodtak meg a munkaügyi kormányzattal, hogy az adóváltozások, illetve a minimálbér növelése miatt a nettó pozíciók megőrzéséhez szükséges béremelés öt százalékát a cégek nyelik le, a maradékot pedig az állam vállalja magára. Mégpedig úgy, hogy az élőmunkára rakódó terhekből a társaságok visszatartják a kompenzáció központi költségvetésre eső részét, azaz a cégek ennyivel kevesebb társadalombiztosítási járulékot fizetnek be.

A munkaadók az adótörvényekhez benyújtott módosító javaslatot igazából kormányrendelet formájában várták, azt remélve, hogy a jogszabály pontos útmutatóként szolgál majd azon kisebb cégek számára is, amelyek nem rendelkeznek számítógépes humánerőforrás-menedzsment szoftverekkel. Ezek a programok minden hónapban minden dolgozónál automatikusan kiszámítják, ki mire jogosult. A négy-öt főt foglalkoztató kisebb cégek – a vendéglátóipar, a kiskereskedelem, az idegenforgalom területén többségében ilyenek működnek – vezetői a bonyolult számításokat kénytelenek lesznek „kézzel, papíron” elvégezni.

A javaslat folyamatos foglalkoztatást ír elő feltételként. Ennek az tud megfelelni, aki 2011. november 1-jétől, illetve 2012 bármely napján munkaviszonyban állt a foglalkoztatónál, nincs másik munkáltatója, és ezt megelőzően 110 napot meghaladóan nem állt másnál munkaviszonyban. Igen ám, de minden egyes alkalommal bonyolítja a dolgot, hogy az adott dolgozó volt-e szabadságon, táppénzen, túlórázott-e, esetleg jutalmat kapott, vagy éppen nem is volt munkája egy évvel korábban. A trükk pedig ott van a javaslatban, hogy ha egy cég valami miatt rosszul számítja ki a járulékkedvezményt, és például több pénzt tart vissza, mint amennyire jogosult lenne, akkor komoly büntetésre számíthat.

Egy másik sarkalatos pontja a javaslatnak, hogy csak abban a hónapban járna a kedvezmény, amelyben valamennyi foglalkoztatottnál megtörtént a béremelés, vagyis a 190–300 ezer forint bruttó fizetésűeknél is. Amennyiben a későbbi ellenőrzések során kiderül, hogy akár egyetlen munkavállaló nettó pozíciója is romlott, a társaság elbukja az összes járulékkedvezményt – mutatott rá a készülő szabályozás egy szigorú pontjára a Népszabadságnak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Mindez azt jelenti, hogy az utóbbi fizetési kategóriákban a munkaadóknak saját erőből kell megoldaniuk a bérfejlesztést, és arra már egyáltalán nem marad lehetőségük, hogy esetleg díjazzák a jó teljesítményeket, differenciálják a fizetések emelését. – Eszement számítások kezdődnek, kiegészítve a családi kedvezménnyel, illetve egy jövedelmi szint felett megmaradt a félszuperbruttó is – mondta a főtitkár.

Itt keletkezik a lyuk

Az adókedvezmény alapja a bruttó munkabér, mértéke 2012-ben az alap 21,5 százaléka, de legfeljebb 16 125 forint, ami 190 ezer forint felett elfogy. Egy hatályos törvény azonban bruttó 300 ezer forintig írja elő a munkaadóknak a béremelési kötelezettséget.