Lapunk úgy tudja, hogy a csütörtöki bejelentés nem csak a piac szereplőit érte váratlanul. A nyár eleje óta a levegőben lógó plázastop kérdésében a kormánypárton belül is megosztottság volt, így míg a döntően az egyik hazai lánchoz kötődő lobbisták próbáltak keresztülvinni egy ilyen tiltást, addig a Fidesz nagyvállalkozói köréhez kötődők egyértelműen ellenezték azt.

A külföldi diszkontláncok lennének az igazi célpontok?

Az ő ellenállásukon bukott meg többi között, hogy korábban a kamarai törvény tervezetébe bekerüljön egy hasonló tartalmú passzus, de lesújtó véleménnyel voltak a Lehet Más a Politika (LMP) fenntartható kereskedelemről szóló törvénytervezetébe, a kormánypárt részéről becsempészni kívánt módosítókról is. Kormányközeli forrásaink egészen az utóbbi időkig úgy tudták, hogy a plázaépítés korlátozásának a kérdése lekerült a napirendről. Ehhez képest derült égből villámcsapásként hatott, hogy a kormány nagy hirtelen döntött a kérdésben, ami arra utal, hogy a kormányból ismételten egy szűk kör döntött a fejlesztési stopról.

Kérdéses, hogy később Brüsszel, illetve a hazai Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hogyan ítéli meg a fejleményeket. Giró-Szász András indoklása szerint az intézkedés célja, hogy a kereskedelem szerkezete „kedvezőbben alakuljon át”, jelenleg ugyanis a kereskedelmi forgalom 69 százalékát uralják a nagy- és közepes, elsősorban nemzetközi hátterű vállalkozások, amelyek ugyanakkor számukat tekintve alig egy százalékát képviselik a kereskedelmi vállalkozásoknak. A kiskereskedelmi szakma képviselői még ennél is kisebbnek látják az intézkedéssel megcélzott kört.

Az építési tilalom jelenleg elsősorban a két német tulajdonú harddiszkontlánc, a Lidl és az Aldi terjeszkedését foghatja vissza – ez a két társaság az, amelyik a recesszió közepette is fejleszteni tudta hálózatát, ráadásul a kormány által favorizált hazai láncok legkeményebb versenytársai. A kormánydöntés kapcsán Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára aggályainak adott hangot.

Szerinte a szabályozás nemcsak a kiskereskedelem szereplőinek – így jó pár hazai kis- és középvállalkozásnak – jelent beruházási stopot, hanem tovább súlyosbítja a jelenleg a legrosszabb időszakát élő építőipar helyzetét is. A főtitkár szerint kérdéses, hogy a tiltás a már meglévő építési engedéllyel rendelkező beruházásokra is vonatkozik-e majd. Az pedig igencsak lehetetlen helyzeteket fog produkálni, hogy helyi, szakmai-vállalkozói érdekképviseletek helyett egy, a beruházás helyszínétől távol lévő, fővárosi grémium dönti majd el, hogy ki építhet kereskedelmi beruházást és ki nem – tette hozzá.

Erről a korábban már többször és többféle formában előkerülő elképzelésről az LMP törvényjavaslatát jegyző Szabó Rebeka képviselő úgy vélekedett: egy ilyen döntéshozatali rend érdemi szakmai tevékenység helyett legfeljebb csak arra lesz alkalmas, hogy központosítsák a kereskedelmi ingatlanfejlesztések körül amúgy menetrendszerűen zajló korrupciót.