A bukott kormányfő szerint ez jövő februárban lehet. Umberto Bossi, a kormánytöbbség kisebbik koalíciós pártjának, az Északi Ligának a vezére – aki kedden maga is lemondásra szólította fel Berlusconit – tudósítóknak elárulta, hogy amikor a keddi parlamenti szavazásutánBerlusconi az államfőhöz indult, még nem döntötte el, hogy visszavonul a politikától. Valószínű, hogy ezt Giorgio Napolitano javasolta neki. Berlusconi még maga viszi a parlament két háza elé az EU által követelt megszorításokat is tartalmazó költségvetési törvényt, s csak ha ezt elfogadtatta, lép vissza. A kormánypárt miniszterelnök-jelöltje Angelino Alfano lesz, aki mostanáig a PdL főtitkára volt, azt megelőzően pedig igazságügyi miniszter. Jobboldali politikusok azt javasolják, hogy Alfano a jelenlegi kormány élére álljon – elkerülve ezzel a számukra kedvezőtlen időpontban esedékes választást –, s majd csak az eredeti időpontban, 2013-ban szólítsák urnákhoz a választókat. Berlusconi azonban nem ért egyet ezzel a javaslattal, mondván: kár lenne a tehetséges Alfanót egy átmeneti kormány élén amortizálni, miközben vele esetleg megnyerhető a februárra előre hozott választás.

A távozó olasz miniszterelnök

A baloldali La Repubblica szerint Berlusconi lemondásával és a választások valószínű előre hozásával az ellenzék is harapófogóba került. Egyrészt nincs felkészülve a mostani megmérettetésre, másrészt nem örül annak, hogy a választások győzteseként esetleg neki kell előállnia a munkavállalók jogainak csorbításával együtt járó megszorítási csomaggal.

Az olasz kormányfő lemondásának hírére a piacok előbb pozitívan reagáltak, később azonban elszállt a lelkesedés. Ennek vélhető magyarázata az, hogy Berlusconi mindenkit megzavart azzal a La Stampának adott nyilatkozatával, mely szerint februárban már nem indul a választásokon. Ezt úgy is lehetett érteni, hogy addig viszont marad. Délután aztán maga az államfő, Napolitano jelentette ki, hogy a költségvetés elfogadása után, vagyis néhány nap múlva távozik Berlusconi.

A bankok azonban továbbra sem tartják kizártnak Itália csődjét. Így van ez akkor is, ha Olaszország költségvetési helyzete egyáltalán nem rossz más országokéval (Nagy-Britannia, Egyesült Államok, Japán) összevetve, s azok nem élnek át adósságválságot. Ennek következtében a tízéves olasz államkötvények hozama hét százalék fölé emelkedett.

Az Olaszország felől érkező hírek erősen rányomták bélyegüket a pénzés tőkepiacok tegnapi teljesítményére.

Berlusconi kedd este bejelentett és november végére, a reformcsomag elfogadására időzített lemondását eleinte lelkesedéssel nyugtázták az itáliai huzavonába belefásult befektetők, ez az euró erősödésében és a vezető tőzsdeindexek emelkedésében is megmutatkozott. Ahogy azonban lenni szokott, az eufó ria hamar idegességbe csapott át, és a jövő megválaszolatlan kérdései, az ígéretek teljesíthetőségébe vetett kételyek eladási hullámot váltottak ki. Olaj volt a tűzre, hogy az olasz államkötvények hozama a minimális kereslet láttán az egekbe szökött, az ország finanszírozhatóságát is megkérdőjelezve. Ekkor lépett az EKB, és állampapír-vásárlásaival javított a helyzeten.

A bizalmatlanság a magyar piacra is átterjedt: az Államadósság-kezelő Központ megpróbált egy 2013-as lejáratú kötvénycsomagot 2019-esre cserélni, de olyan magas árat kértek érte a befektetők, hogy az akciót végül lefújták. A magyar törlesztésbiztosítási (CDS) felár, 25 pontot emelkedve, 565 bázispontra jutott. Ez az országkockázati mutató 2008 októberében 630 bázisponton tetőzött.

A rossz hírek nyomán az euró árfolyama délelőtt egy pillanatra a 311 forintos szintre ért, majd a 310-nél töltötte a nap hátralévő részét. Délre a svájci frank jegyzése is átlépte a 250 forintos szintet, 252-nél tetőzött, majd 251-nél vert tanyát. Hatalmasan tanyázott a BUX is: a Budapesti Értéktőzsde vezető indexe, három százalékot, 500 pontot veszítve értékéből, 16 195 ponton zárt.

Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője 60 százalékos esély ad arra, hogy az euró árfolyama áttöri a 2009 márciusában 316 forinton felállított csúcsot. Ehhez döntő lökést adhat, ha aMoody’s és az S&P hitelminősítők felülvizsgálatuk lezárultával a mostani, befektetésre még éppen ajánlott szintről a bóvli kategóriába sorolnák át a magyar államadósságot. Ha így lenne, akkor sem maradna sokáig az új csúcs felett a kurzus, hanem visszasüllyedne a 295–316 forintos tartományba. Ez a legvalószínűbb tartózkodási helye a következő hetekben – véli az elemző, hozzátéve, hogy a kurzusban heves ingadozások figyelhetők majd meg. Elemzők szerint a volatilitást szűkebb keretek közé szoríthatnák azzal, ha amagyar kormány elővigyázatossági hitelmegállapodást kötne a Nemzetközi Valutaalappal. Erről akár most is folytatni lehetne a tárgyalásokat, hiszen a valutaalap küldöttsége a héten épp Magyarországon tartózkodik, szokásos évi szemléjét végezve.