Lezártnak tekinti a kormány az elmúlt évek privatizációs folyamatát, így az állami vagyon megtartásával és gyarapításával számol a kabinet, ez húzódik meg a Rába tervezett megvásárlása mögött. Az elmúlt időszakban sokszor hallott mondatokat ezúttal Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára mondta el, ezúttal a győri cég részvényeire tett hétfői nyilvános ajánlattétel kapcsán tartott tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón. Az államtitkár újabb részletekkel nem fárasztotta hallgatóságát, indokokat sorolva a hétfőn kiadott minisztériumi sajtóközleményt olvasta fel. Újságírói kérdésre, hogy milyen gyakorlati érv húzódik meg valójában a döntés mögött úgy válaszolt: a Rába célja, hogy a gyártási kapacitását növelje. Hogy ez lehet-e valamilyen állami buszgyártás megrendelése, arra úgy reagált: a tartósan eredményes gyártás fenntartásához évi 10-12 ezer busz értékesítése szükségeltetik. A hazai igény évi 600-1000-re tehető, vagyis erre nem lehet építeni. Azt viszont meg lehet tenni, hogy egyéb buszgyártókkal együttműködve 400-600 darabos gyártást fenntartsanak. Arra az államtitkár már nem tért ki, hogy milyen egyéb buszgyártókra gondol. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Rába számára egy komoly kitörési pont lehet egyéb, speciális területeken való markáns jelenlét. Ennek példájaként a tűzoltóautók gyártását nevezte meg. Polacsek Csaba, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) társasági portfóliójáért felelős főigazgatója a költségekkel kapcsolatban hozzátette: mintegy „8,5 milliárd forint kerülhet az államháztartáson kívülre”.