Államosítják a Rábát
Az elemzők, kereskedők számára tegnap nem sokkal dél előtt világosodott meg a kép, hogy miért is függesztették fel múlt szerdán a Rába papírjainak kereskedését a tőzsdén. A BÉT honlapján ekkor tette közzé az MNV nyilvános vételi ajánlatát részvényenként 815 forintos áron. Az állami vagyonnal sáfárkodó szervezet az adófizetők pénzének tőzsdére viteléről már tájékoztatta a pénzügyi felügyeletet (PSZÁF), és európai versenyfelügyeleti eljárást is kezdeményeznek majd az ügylet engedélyeztetése érdekében. Kétsége azonban senkinek ne legyen: a hatóságok aligha gátolják majd a Rába államosítását.
– Zsúfolt napja van Pintér Istvánnak – mondták tegnap lapunknak Győrben. A Rába elnöke egész nap tárgyal, lélegzethez talán csak késő délután juthat, de az sem biztos. Ami érthető, hiszen az ötvenes évek eleje óta kevés magánkézben lévő vállalat vezetésének volt része nálunk államosításban. A Rába menedzsmentjének azonban most alkalma lesz a tapasztalatszerzésre – különösen, ha a nemzeti vagyonkezelő cég tartja az ígéretét, és valóban nem változtat a cégvezetés összetételén.
Akárhogy is, a vagyonkezelő ajánlata igen bőkezűnek tetszik: az MNV a részvényekért harmadával kínál többet annál, mint amennyiért a Rába-papírok az utóbbi időben a tőzsdén forogtak. Az elmúlt fél év átlagárához viszonyítva is gáláns, hiszen ebben az időszakban forgalommal súlyozottan számolva 668 forintot értek a részvények, míg az elmúlt egy évben az átlagár 737 forint volt. A tőkepiaci törvény szerint azonban az előbbiek mellett az ajánlattevő által vásárolt részvény legmagasabb ára is számít, és közülük a legmagasabb áron lehet megtenni a vételi ajánlatot. Márpedig az állam 815 forintért vett korábban Rába-részvényt. Az MNV ajánlatában nem mulasztja el megemlíteni, hogy a tavaly decemberi konszolidált éves üzleti beszámolója szerint a cég egy részvényre jutó sajáttőke-értéke 747 forint.
Hogy az MNV-nek, s így közvetve az adófizetőknek mennyibe kerül a Rába felvásárlása? Ez elsősorban attól függ, hogy a kisrészvényesek közül mennyien válnak meg papírjaiktól, a vállalat részvényeinek kétharmada ugyanis az ő kezükben van. Jelenleg állami tulajdonban van a részvények 16,15 százaléka: ennek nagyobb része a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapban (nyugdíjalap) van, amelyhez a magánnyugdíjpénztáraktól került, míg egy kisebb pakett felett a Magyar Fejlesztési Bank cége, az MFB Invest diszponál. A Rába-papírok 10,85 százaléka a maláj DRB Hicom Group kezében van, míg 7,68 százalék a saját részvény aránya, vagyis a részvények ekkora hányada a Rábánál parkol. Amennyiben minden szereplő eladja részvényeit az MNV-nek, akkor a járműgyártó felvásárlása csaknem 11 milliárd forintba kerül, ám a nyugdíjalap és az MFB Invest esetében az állam egyik zsebéből a másikba rakja át a pénzt, így valójában a számla 9,2 milliárd forintra rúghat. A DRB-vel és – nem meglepő módon – a nyugdíjalappal már megállapodott az MNV, míg a kisrészvényeseknek egy hónapjuk lesz eldönteni, hogy élnek-e az ajánlattal.
Hogy miért van szükség a Rába „visszaszerzésére”, arról a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium úgy nyilatkozott: a „vásárlási szándék (...) szilárd közpolitikai megfontolásokon alapul, ám egyúttal üzletileg is indokolható. A járműipar Magyarországon kulcsszerepet játszik a gazdasági növekedésben, a foglalkoztatottság bővítésében, és kiterjedt beszállítói körén keresztül a kis- és középvállalkozói szektor megerősítésében.” Elemzők szerint ugyanakkor ez nem ilyen egyértelmű, s a piaci pletykák között hallani olyat, mely szerint a következő célpont a Széles Gábor nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó Ikarus lehet, amelyet összevonnának a Rábával.
