A kormánynak nem fontos a nyelvismeret

Ismét egy olyan törvényjavaslat került a parlament elé, amelyet nem egyeztettek előzetesen az érintettekkel. A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló jogszabálytervezet szerint jövő januártól a munkáltatók már nem fordíthatják a kötelezően fizetendő szakképzési hozzájárulás bizonyos százalékát munkavállalóik nyelvi (vagy egyéb) képzésére. Jelenleg a szakképzési hozzájárulás – bruttó – összege az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékalap másfél százaléka. A kis- és középvállalkozások ennek hatvan, a nagyobb cégek negyven százalékát fordíthatják dolgozóik képzésére.

A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete szerint a javaslat elfogadása következtében tanulók százezrei lesznek kénytelenek felhagyni a nyelvtanulással, illetve nyelvtanárok ezrei maradnak majd munka nélkül. Ám az intézkedés rontja a munkavállalók álláskeresési lehetőségét is, hiszen a nyelvismeret ma már a legtöbb helyen követelmény.

Az uniós államok sorában eddig is sereghajtóként szereplő Magyarországon, ahol az Eurostat felmérése szerint a lakosság háromnegyede semmilyen idegen nyelvet nem beszél, ez az arány hamarosan tovább romolhat. Ami kifejezetten a munkavállalókat illeti, ők ugyan többségében korszerű, jó szaktudással rendelkeznek, ugyanakkor csak húsz százalékuk képes társalgási szinten legalább egy idegen nyelven beszélni – szemben a közel negyvenszázalékos európai átlaggal.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.