Alkotmánybíróság: Komoly vita a nyugdíjról
Lapunk úgy értesült, döntés ezen a héten sem várható, mert komoly szakmai vita alakult ki a határozattervezet tartalmát illetően.
Legutóbb az október 10–11-i ülésen volt téma a vegyes nyugdíjrendszer, azt megelőzően pedig augusztus legvégén, amikor az új bírók még nem kezdték meg munkájukat a testületben. A köztes időben nem került napirendre a határozattervezet, az elmúlt hetekben például a november elseje körüli munkaszünet akadályozta a bírókat a tárgyalásban.
Még nyár közepén írtuk, hogy ha valami fennakadhat az Alkotmánybíróságon, akkor az a magánnyugdíjpénztárban maradók nyugdíjjogosultságának elbírálása lehet a társadalombiztosítási rendszerben. Az Alkotmánybíróság által tárgyalt határozattervezet igazolja akkori feltevéseinket: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvénynek a lapunk által támadhatónak tartott paragrafusát érintő keresetről vitáznak a bírók. Az indítványozó az alkotmány azon részére hivatkozott, amelyik szerint alkotmányos alapjog a szociális biztonsághoz való jog, például öregség esetén a megélhetéshez szükséges ellátásra jogosultság. A hatályos törvények alapján azonban a pénztárban maradóknak nem keletkezik jogosultságuk. A kormány annak érdekében, hogy ennek a helyzetnek jogilag alaposan megágyazzon, a munkaadók által fizetett tb-nyugdíjjárulékot átnevezte hozzájárulássá, mégpedig 2011. decemberi hatállyal.
Értesüléseink szerint még mindig annak nagyobb a valószínűsége, hogy az alkotmánybírók az alaptörvénnyel ellentétesnek mondják ki a pénztárban maradók állami kasszából finanszírozott nyugdíjjogosultságának elvonását. Az viszont igen valószínű, hogy ehhez a testület néhány tagja – nem lenne meglepetés, ha a szeptemberben csatlakozók közül néhányan – különvéleményt csatol majd.
Érdekes helyzetet teremt jövő januártól Rogán Antal fideszes képviselő adómódosító javaslata, amely szerint a munkaadó által fizetett társadalombiztosítási járulék – melynek mértéke jelenleg 27 százalék – szociális hozzájárulási adóvá alakul át. Feltettük a kérdést alkotmánybírósági forrásunknak, hogy erről adott esetben tárgyalhatnak-e: azt a választ kaptuk, hogy ha a parlament jóváhagyja a képviselő indítványát, a járulék (adó) teljesen kikerül az Alkotmánybíróság hatásköréből. A következő évtől ugyanis már nemcsak a témák körén, hanem a benyújtók személyén is múlik, hogy mi kerülhet a bírók elé. Lényegében érdektelenné válik, hogy a jelenlegi helyzetről mi a véleménye az alkotmánybíróknak: ha most elbuktatják is a hatályos jogszabályokat, jövőre olyan helyzet áll elő, amellyel nem tudnak mit kezdeni.
Újraosztott bevételek
A jövő évi költségvetési törvényjavaslat szerint 1914,3 milliárd forint folyik be a nyugdíjalapba munkáltatói nyugdíj-hozzájárulás és járulék címen. Az idei költségvetésről szóló javaslatban ugyanezen a soron 1826,7 milliárd forint szerepelt, de az még járulékként került be a törvénybe. Az idén decembertől hatályba lépő hozzájárulás, pláne a januártól várhatóan használatba kerülő szociális hozzájárulási adó jóval lazább viszonyt állít fel a befizetés, illetve a jogosultság között, mint a járulék. A jövőben a kormány, illetve a parlament döntheti el, hogy a munkaadó által befizetett 27 százalékból (melynek mértéke bármikor változhat) mennyi jut az egészségügyre, mennyi a nyugdíjra és mennyi az egyéb állami alapokból finanszírozott ellátásokra.
