A Fidesz az MVM távközlési tervei mellett
Az áramholding a kormányváltás óta az Orbán-kabinet kedvenc állami cégének számít. Az MVM áramtermelőként, a központi vezetékrendszer tulajdonosaként és nagykereskedőként betöltött eddigi nagyon jelentős szerepe kissé háttérbe is szorul: a céget a kabinet látványos döntésekkel irányítja a csoportnak eddig idegen, mások uralta területek felé. Nem is keltett különösebb feltűnést az MVM szeptember eleji bejelentése, miszerint a gázipari nyitás mellett részt vesz a kormányzat elektronikus távközlési gerinchálózatának kiváltásában és üzemeltetésében is. Igaz, e területen kiváltott némi kormányzati rivalizálást, amikor a kormányzati háló egyes területei átkerültek a közigazgatási tárca fennhatósága alá.
A jelenlegi törvénymódosítás benn fentesek szerint részben e csörte újabb állomása, hiszen azMVM pozícióit erősítené a kormányzati gerinchálózat projektben, melyet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyel. (Emlékezetes: a kormányzati gerinc kiváltása volt az egyik fő témája annak a – soha el nem ismert, de a nyilatkozatokból egyértelműen kivehető – vitának, amely a volt infokommunikációs államtitkár, azóta már miniszterelnöki biztosi pozícióba mentett Nyitrai Zsolt és Fellegi Tamás miniszter között bontakozott ki a távközlésért felelős helyettes államtitkár, Vasváriné Menyhárt Éva menesztése kapcsán.)
A korábbi közlések szerint a gerinchálózatot a jelenleg is az MVM tulajdonában álló hálózatra alapozva „konszolidálják”. Részleteket – például arról, hogy mennyi pénzből valósítanák meg a beruházást, és mikor fordulna termőre – nem közöltek. Az MVM meglévő távközlési rendszere évtizedek óta képben van alternatív távközlési rendszerként, ám jelentős mértékű közcélú alkalmazása mindeddig elmaradt. Az utóbbi években a téma nem került elő. Az idén azonban lejár a Magyar Telekom szerződése a kormányzati gerinc üzemeltetésére, s egyes kormányzati vélemények szerint a változás költségcsökkentést eredményezne.
Más kérdés, hogy a hálózat felépítése beruházást igényel. A tervezet indoklása egyértelművé teszi, hogy a módosítások oka e terv végrehajtása. A hálózatot az MVM jövőben létrehozandó távközlési leányvállalata birtokolná.
Új terület az MVM számára a gázipar is, melyben az eddig e területtel lényegében nem foglalkozó vállalat minden olyan lehetőséget megkap, amelyről a kormány vagy a kormánypárt egyáltalán dönteni jogosult. Így részt vehet az AGRI nevű transzeurópai gázszállítási tervben, és a Nemzetközi Energiaügynökség rosszallása ellenére jó haszonnal eladhatott egy adagot az ország stratégiai gázkészletéből. AMol helyett a magyar–szlovák gázvezeték beruházóvárományosa, és a kormányzati energiastratégia a központi orosz gázbehozatal 2014 utáni lehetséges magyar jogosultjaként is e céget nevesíti, de emlegetik a Mol gázvezetékcégének lehetséges vevőjeként is, vagy hogy a Déli áramlat nevű orosz gázvezetékterv hazai cégének ötven százalékát birtokló, szintén állami Magyar Fejlesztési Bank helyébe lép.
Noha az MVM korábban közzétett egy derűlátó nyereségnövekedési tervet, a folyamatosan nyilvánosságra hozott új, egyenként is több tízmilliárdos nagyságrendű tőkét igénylő tervei költségigényéről és várható nyereségességéről nem számol be. Pedig az MVM anyagi helyzetét ismerő szakértők több éve hangsúlyozzák: amenynyiben az állami energiacsoport valóban tervezi a paksi atomerőmű kibővítését, ahhoz minden lehetséges anyagi forrásra szüksége van. És még így sem biztos, hogy sikerül – az előző kormány ígéreteinek megfelelően – mindennemű külső állami támogatás vagy garanciavállalás nélkül tető alá hozni a beruházást.
Az új kormány beiktatása óta nem nyilatkozik egyértelműen arról, hogy támogatja-e az atomerőmű bővítését, ehhez szükséges-e állami támogatás, illetve ha netán igen, akkor mennyi.
