– Öt-tíz évre szóló kereskedelemfejlesztési koncepció készül a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) –mondta el a tárca államtitkára, Szatmáry Kristóf a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és partnerszervezetei által szervezett hetedik Európai Kereskedelem Napja rendezvényen. Az államtitkár szerint a két-három hónapon belül elkészülő koncepcióban azt fogják felvázolni, hogy tíz év múlva milyen kiskereskedelmet szeretnének látni, milyen legyen a jogi helyzete, adminisztrációja.

Piaci megfigyelők szerint ezzel a lépéssel a kormánypárt időhúzásra játszik, a párton belül ugyanis erős a megosztottság a plázastopról. Korábban a Fideszhez tartozók megpróbálták „meghekkelni” a Lehet Más a Politika (LMP) fenntartható kiskereskedelemről szóló törvényjavaslatát. Az ellenzéki párt besokallt, hogy a nevük alatt próbálja a Fidesz átvinni a saját – LMP-től gyökeresen eltérő és vélhetően nem is eurokonform – elképzeléseit arról, hogyan lehetne adminisztratív módon elejét venni a nagy multinacionális láncok további térhódításának.

Az ellenzéki párt végül visszavonta javaslatát, a Fidesz azonban nem rukkolt elő saját javaslattal, hanem – úgy tűnik – egyelőre kivárnak a plázastoppal. Megfigyelők szerint ezt a célt is szolgálhatja a kereskedelmi koncepció kialakítása – így egy időre elkerülhető, hogy ebben a kérdésben szembekerüljenek a Fidesz támogatójaként ismert Demján Sándorral. (A VOSZ-elnök Demján Sándor nem vett részt a csütörtöki rendezvényen, ahogy a rendezvény fővédnöke, Matolcsy György is kimentette magát.)

Szatmáry Kristóf elemzése szerint idén erősödhet a kiskereskedelem, de ez függ a válság begyűrűzésétől is. A kereskedelmi szakma szereplői jövőre viszont stagnálásra számítanak, valamint arra, hogy a válság hatására felgyorsul a hazai kiskereskedelem koncentrációja. Tíz éve a nagy multinacionális áruházláncok (hiper- és szupermarketek, diszkontok) még csak 45 százalékát adták a teljes hazai forgalomnak, ám a GfK Hungária piackutató prognózisa szerint 2015-re ez már 60 százalék feletti lesz, míg 2020-ra a nagy láncok részesedése eléri a forgalom 70 százalékát.

A kisméretű kereskedések a forgalom valamivel több mint negyedét fogják adni, aminek nagyobb részét a hazai láncokba (Coop, Reál, CBA) tömörült üzletek teszik majd ki, és néhány százalék jut a független kisboltoknak.

A koncentrációs törekvés a nagy kereskedések között is érezhető: a konferencián elhangzott, hogy eladósorban van az egyik áruházlánc. Piaci szereplők között úgy hírlik, hogy az egyik francia tulajdonú áruházláncról van szó.