Nőtt a recesszió veszélye az eurózónában
Mindenki tartást várt, tekintettel arra, hogy az euróövezeti infláció 3 százalék, miközben az EKB inflációs célja 2 százalék. Az elemzők legkorábban decemberben vártak kamatcsökkentést. A miértre a választ Mario Draghi, a bank nemrég kinevezett elnöke adta meg sajtótájékoztatóján. Nyilatkozatából kiderült, hogy a gazdasági növekedés alakulása miatt döntöttek a kamatmérséklés mellett. Az euróövezeti inflációtól nem tartanak, az jövőre a kétszázalékos cél alá kerülhet, ám a növekedés veszélyben van. Draghi szerint már az év végére megmutatkozhatnak az enyhe recesszió jelei.
Ez nem jó hír a magyar gazdaságnak. A jelek szerint jövőre a minimális növekedésnek is örülni kell majd. A kormány 1,5 százalékos GDP-bővüléssel tervezte a 2012-es költségvetést, de ma már vezető fideszes politikusok is optimista verziónak tartanak egy ekkora növekedést. A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány ennél sötétebben látja a jövőt: a felügyelőbizottsági elnök, Oszkó Péter tegnapi tájékoztatóján elmondta: a kormányzati kiadások jelentős csökkentése miatt a tervezettnél nagyobb lehet a közösségi fogyasztás visszaesése, és ezzel együtt csökken a GDP növekedési üteme is. Oszkó hangsúlyozta, hogy bármely váratlan gazdasági esemény 2012-ben kisebb, 2013-ban viszont halmozott többletkiadást generál. „Amennyiben 2012-ben recesszió következik be, veszélybe kerül már a jövő évi egyenlegcél is, 2013-tól pedig itt is többszörösére nő a kiigazítási igény” – hangsúlyozta Oszkó, aki lapunknak elmondta: az alapítvány nem készített külön makropályát, így becslést sem a jövő évi GDP-re vonatkozóan – ez ügyben irányadónak tekintik például a Magyar Nemzeti Bank elemzéseit –, de szerinte a nullaszázalékos bővülés tűnik a legvalószínűbbnek.
A görög eseményeknek a befektetők szempontjából kedvező alakulása nyugtatólag hatott a piacokra, a vezető tőzsdeindexek emelkedtek, a frankfurti DAX 2,81 százalékkal, míg a lapzártánk idején még nyitva tartó New York-i tőzsde mutatója, a Dow Jones 1,26 százalékos pluszban járt. A magyar tőzsde viszont nem vette ki részét ebből, a BUX 0,98 százalékos eséssel zárta a napot, a blue chipek közül egyedül az MTelekom árfolyama emelkedett.
A devizapiacon más hangulat uralkodott, egy euróért 304-305 forintot kellett adni – a héten előfordult, hogy az euró megközelítette a 310 forintot. A svájci frank 250-251 forintot ért, szemben az elmúlt napok 254-255 forintos árfolyamával, amelynek jót tett egyrészt az EKB döntése, ez gyengítette az eurót, valamint a tegnapi bejelentés, miszerint a kormány nem erőlteti tovább a devizahitelek végtörlesztéshez hasonló felszámolását, hanem a bankokkal együttműködve keres megoldást a hitelesek helyzetére.
