Együtt menti tovább az adósokat a kormány és a bankszövetség
A kabinet és a Magyar Bankszövetség képviselői ezután havonta találkoznak majd, hogy a bankrendszert és a gazdaságot érintő kérdésekről, így a devizahitelesek problémáiról, a kis- és közepes vállalkozásoknak (kkv) juttatott források bővítéséről, a lakáshitelezés felpörgetéséről, illetve a pénzügyi szektor szabályozásában szükséges változásokról egyeztessenek – mondta tegnap Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az első ilyen megbeszélést követő tájékoztatón.
A konzultáción részt vett Szász Károly, a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) elnöke is, aki a devizahitelek kedvezményes végtörlesztésének eddigi tapasztalatairól számolt be. A PSZÁF adatai szerint az első három héten, szeptember 29. és október 23. között 23 ezer ügyfél élt a lehetőséggel, ez összesen közel 134 milliárd forint hitelállományt érintett, a bankoknak pedig 33 milliárd forint veszteséget okozott. Igényét további 43 ezer adós jelezte a bankoknál, amely csaknem 296 milliárd forint hitelt takar és még 71 milliárd forint mínuszt jelent a pénzintézeteknek. A Szász Károly által elmondottak alapján nagyjából ennyien lehettek azok, akik saját forrásból, megtakarításból tudták visszafizetni devizahitelüket, és a végtörlesztők száma már csak akkor nőhet számottevő mértékben, ha a nagy kereskedelmi bankok is beszállnak a forinthitelversenybe, és a jelenleginél kedvezőbb konstrukciókkal rukkolnak elő.
Mindezek alapján a végtörlesztés – ahogyan az várható volt – önmagában nem képes megoldani a devizahitelesek problémáit, és később a nemzetgazdasági miniszter is arról beszélt, hogy nincs egy olyan varázsszer, amivel egységesen kezelni lehetne az egymillió devizaadós helyzetét. A kormánynak és a bankoknak közösen kell olyan eszközöket kidolgozniuk, melyek mentesítik a családokat az árfolyamkockázattól – tette hozzá. Ezzel kapcsolatban Patai Mihály, a bankszövetség elnöke elmondta, hogy hat bank (Erste, FHB, CIB, K & H, OTP, Raiffeisen) vezetőjéből már létrejött az a munkacsoport, amely két héten belül kidolgoz egy több elemből álló, átfogó javaslatcsomagot a lakossági frankhitelprobléma megoldására. Erről egyelőre annyit árult el, hogy része lehet az árfolyamgát rendszerének átdolgozása. A törlesztőrészletek rögzítését Patai jó példának nevezte arra, amikor a bank, az adós és az állam együtt vállal szerepet a probléma megoldásában. Matolcsy ehhez azt tette még hozzá, hogy a kormány vállalta, amíg nincs közös megállapodás a bankokkal, addig nem kezdeményez újabb intézkedéseket.
A kiegyezés valószínűleg annak köszönhető, hogy az eurózóna válsága miatt a kormány veszélyben érzi a jövő évre várt másfél százalékos gazdasági növekedést. (Fél százaléknál nagyobb bővülésre ma már szinte egyetlen elemző sem számít, sőt mind többen gondolják úgy, hogy jövőre Magyarország visszasüllyedhet a legutóbb 2009-ben tapasztalt recesszióba, amikor zsugorodik a gazdaság.) Matolcsy a tájékoztatón arról beszélt, hogy a tervezett bővülés teljesüléséhez új forrásokat kell pumpálni a rendszerbe. Az otthonteremtési programtól azt várják, hogy jövőre 0,2-0,4 százalékponttal járul hozzá a GDP növekedéséhez, illetve a szerdai kormányülésen döntés született a Magyar Fejlesztési Bank hatvanmilliárd forintos feltőkésítéséről, amely az állami pénzintézet hitelezésének hatszázmilliárdos bővítését teszi lehetővé. Szükség van arra is, hogy a bankok több forrást helyezzenek ki a kkv-szektorban, illetve növeljék aktivitásukat a lakáshitelezésben. A nemzetgazdasági miniszter egy kérdésre válaszolva azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy a hitelintézetek jövőre, illetve 2013-ban annyival csökkenthetnék a bankadó alapját, amennyivel ebben a két szegmensben növelik a hitelállományukat.
Jön a kamatplafon
Már a bankokkal egyeztetve került a parlament elé a – Rogán Antal által vezetett – gazdasági bizottságnak az a javaslata, amely maximálná a hitelekért felszámítható kamat mértékét.
Az elképzelés szerint a teljes hiteldíjmutató (thm) nem haladhatná meg a mindenkori jegybanki alapkamat plusz 24 százalékpontot, ami jelenleg 30 százalékos thm-et jelent. Ettől csak a hitelkártyák, a folyószámla- és az áruhitelek esetében lehet eltérni, melyeknél a kamatfelár 39 százalék lehet, vagyis a mostani jegybanki alapkamat mellett összesen 45 százalék lehet a thm. A bankok a jelzáloghiteleknél a kamaton felül nem számíthatnak fel rendszeresen fizetendő kamatjellegű díjat vagy kezelési költséget, de nem kínálhatnak korlátozott időtartamra kedvezményes kamatot sem.
Fontos változás, hogy a jelzáloghitelek kamatát vagy valamilyen referenciakamathoz kell kötni (forinthitel esetén például a Buborhoz), vagy legalább három-, öt- vagy tízéves kamatperiódusokra rögzíteni kell. A referenciakamat esetében a kamatfeláron (a referenciakamat és az ügyfél által ténylegesen fizetett kamat különbsége) is csak két esetben módosíthatna a hitelintézet: ha az ügyfél másfél hónapja csúszik egyhavi törlesztőrészlet fizetésével, vagy ha már legalább két hónapja nem fizeti a lakásra kötött biztosítást.
