Így adóztat otthon Lázár
A szakember – aki nem kívánta felfedni kilétét, mint fogalmazott: „túl nagy a városban a demokrácia” – nem tapasztalta azt a dinamikus fejlődést a hódmezővásárhelyi ingatlanállományban, amiről Lázár beszélt. A városi ingatlanok jó része panellakás, vagy falusi jellegű, például vályogból készült, egyszerűbb szerkezetű ház. Ezeken kívül a városképhez tartoznak még a hatvanas évek kockaházai, valamint a hetvenes évek többszintes, nagyobb komfortfokozatot nyújtó épületei is. Ennél újabb építésű, ráadásul jelentősebb mennyiségű ingatlanról azonban nincs tudomása: egyes részeken ugyan megjelentek az utóbbi húsz évben épült házak, mint például az Újkishomoki városrészben, de nem ezek határozzák meg a város arculatát.
Ami a helyi ingatlanpiacot illeti, azon egy esetleges adóemelés vagy teherátrendezés sem tudna segíteni a szakértő szerint. Mióta szűkültek a hitellehetőségek, lényegében megszűnt a kereslet. Ha van is érdeklődő, legfeljebb 14-15 millióig keres a kínálatban. A hetvenes években épült házak például jószerével eladhatatlanok. Jól jellemzi a helyzetet, hogy nemrég egy kuncsaftjuk az indulónak számító 13 millióról 9 millióra engedte le az eladásra kínált ingatlan árát. Egy másik ügyfél pedig 9 millióról lépett viszsza 7 millióra. A szakember hozzátette: az árak alakulásában benne van a végtörlesztés is. A példánknál maradva, pár hónapja még 9 milliónál sem lehetett volna lezárni a hitelt, most viszont alacsonyabb ár is elegendő lehet a végtörlesztéshez.
Ezen a pangó piacon biztos nem segítene a szakértő szerint az adózás súlypontjának áthelyezése az ingatlanokra. A hódmezővásárhelyi önkormányzat jelenleg a lakásokra, valamint az ipari és kereskedelmi, banki létesítményekre is kivet építményadót (esetenként a kiszabható legnagyobbat). Mégpedig összetettebb módon, mint az más településeken megszokott. A várost több övezetre osztották, de az ingatlan fekvése mellett az ipari, kereskedelmi épület használati módja is befolyásolja, hogy mekkora adót vet ki rá az önkormányzat. A lakóházaknál pedig a fekvés mellett az életkor, a falazat, illetve az alkalmazott építési technológia dönti el, mekkora a tényleges adómérték, amit tovább növel, ha a tulajdonosnak úszómedencéje is van.
Az alapadómérték a lakóházak esetében egyébként nem számít rendkívülinek: övezettől függően 110 és 500 forint között mozog négyzetméterenként a város honlapján a 2007. évi jogszabályok közt található rendelet szerint, ami az adóügyosztály alkalmazottjának tájékoztatása szerint jelenleg is hatályos. Ezt kell növelni az előbb említett módon: a szorzók az ingatlan életkora esetében 0,8 és 1,1, a falazat szerint 0,8 és1,0 között szóródnak,míg a medence szorzója méretétől függően 1,2–1,4. Vagyis a legértékesebb helyen fekvő ingatlan adója alapesetben 500 forint, amit további 50 forinttal dob meg, ha a legfiatalabb állományba tartozik, s újabb 100 forint adót jelent, ha úszómedence – mégpedig a rendelet szerinti legnagyobb, tehát 40 köbméter feletti – is tartozik hozzá.
A nagyobb városok általában 450 forint körüli építményadót vetnek ki a lakóházakra, ettől a hódmezővásárhelyi önkormányzat nem tér el lényegesen. A megyei riválisnál azonban kétségtelenül jobbanmegsarcolja lakóit, a szocialista irányítású Szegeden ugyanis a lakóházakra nem, csak a vállalkozással összefüggésben használt létesítményekre vetnek ki építményadót, az ottani rendelet szerint négyzetméterenként 1200 forintot.
Az egyelőre nem világos, hogyan képzeli a polgármester az arányos teherviselést az ingatlanok esetében, de a szakértők szerint az ingatlanalapú adózás kiterjesztésében gondolkodik a politikus. A városvezetés mellett a Fidesz-frakciót is irányító Lázár János utalása az ingatlanadóra azért érdekes, mert a jelenlegi kormánypárt korábban ádáz küzdelmet vívott az ilyen típusú adók ellen. Ha kellett, még saját emberét is beáldozta, így járt például Mádi László, aki egy óvatlan pillanatban nyilatkozott az ingatlanadózásról mint lehetőségről: ezt követően nem kapott szerepet a pártban.
A parlament előtt lévő adócsomag szerint a jövőben az építményadó és a telekadó plafonja a forgalmi érték 3 százaléka lenne, de ez nem tetszik a kormánypárti képviselőknek. Van, amelyik visszaállítaná a korábbi korlátokat, mások legfeljebb 20 százalékos növekményt engednének. Közös viszont a szándékuk, hogy táguljon az önkormányzatok adószabadsága.
A frakcióvezető megtartaná az evát
Meg kell tartani az egyszerűsített vállalkozói adót, vagyis az evát – ezt az álláspontot képviseli a Fidesz frakcióvezetője, aki tegnap a Kossuth rádiónak nyilatkozott. A politikus hozzátette, hogy erről a kormánynak és a képviselőcsoportnak kell majd megállapodnia. Az adócsomaghoz benyújtott módosítók közül az egyik megszüntetné az evát, a másik 35 százalékra emelné az adó mértékét. Úgy tudjuk, a kormány az előbbi elképzelést támogatja.
Kik kapnak adómentességet?
A rendelet különböző adómentességet biztosít, így például azokban az esetekben, amikor az épületben lakó közeli hozzátartozók között az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori minimális összegének 80 százalékát. Ugyanígy mentes az adó alól az egyedülálló nyugdíjas, akinek az egyhavi járandósága nem haladja meg ezt a minimális összeget, ami idén 28 500 forint.
500
AZ ÖNKORMÁNYZAT négyzetméterenként 500 forint építményadót kér el az üdülők tulajdonosaitól, de ez még nőhet, ha van úszómedence.
