Sőt: kibővítik a kört az eljárás idején többségiként bejegyzett tulajdonosokkal is, a tilalom többségi cégrészesedés szerzésére és egyéni cég alapítására is kiterjed.Még szigorúbb eljárás alá esik az, akinek ebbéli felelősségét a bíróság külön megállapítja.

A cégeltüntetések megelőzésére mostantól a kft.-k esetében az üzletrészeladáshoz adóhatósági hozzájárulás szükséges. Ezt akkor utasítja el a NAV, ha a szóban forgó cég rossz anyagi helyzetűnek minősül: pél dául köztartozása van, hitelei kétszeresen meghaladják saját tőkéjét, vagy végrehajtási eljárás alatt áll. Több ponton módosítják a cégbejegyzés, a kényszer-végelszámolás és a – kedvezőtlenebb – kényszertörlési eljárás szabályait.

Hosszan taglalják a csődeljárás változásait, egyértelműen e folyamat ösztönzésének szándékával. Csődeljárás alatt ugyanis elméletileg megmarad az esélye annak, hogy a cég helyzete rendeződjön, üzleti ügyei helyrebillenjenek.

Felszámolási eljárás legalább 150 ezer forintos lejárt követelés esetén lenne indítható. Tágul azoknak a köre, akiken elverhetik a port: mostantól nemcsak a cég vezetői vonhatók felelősségre, hanem az is, aki a ki nem fizetett tartozást okozó hibás döntésekre „ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt”.

A felszámolók javadalmazását kismértékben csökkentik. Ha még a felszámolói költségekre sincs fedezet, de a cégvezető hanyagsága megállapítható, nemcsak a költségeket, hanem a felszámolói díjat és a hitelezői igénybejelentéssel járó költségeket is be lehet rajta vasalni.