A félkarú rablókat nyugdíjba küldi az adó
Nem ostromolták meg a NAV szerencsejáték-felügyeleti főosztályát (SZF) a nyerőgépeket működtető vállalkozások, hogy leadják automatáik engedélyét – derül ki a szervezet lapunknak eljuttatott válaszaiból. Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSZSZ) elnöke ugyanakkor úgy látja, ami késik, nem múlik. November 2-án ugyanis „több ezer, gépet működtető vállalkozó” indul majd a SZF-hez, hogy visszaadja kiváltott terem- vagy gépengedélyét. Bizonyosan lesznek olyanok, akik csak a szüneteltetést kérik, de jócskán akadnak majd vállalkozók, akik el sem mennek, hanem egyszerűen „bedöntik a cégüket” – fogalmazott a szövetség elnöke.
A kormány a közelmúltban fogadta el azt az adómódosító javaslatot, amelynek értelmében novembertől a gépenkénti 100 ezer forintos játékadót 500 ezer forintra emelik. A szavazás után az MSZSZ úgy vélekedett, hogy november elején válságba kerül a nyerőgépipar. Utaltak rá, hogy már október folyamán jelentős számú engedélyleadásra kell számítani. A módosítás hatálybalépésétől számított négy hónapon belül pedig a piacon működő 24 ezer nyerőgépből 17 ezret kivonnak a forgalomból – jósolták a szövetségnél.
Az SZF lapunkkal konkrét adatokat ugyan nem közölt, ám jelezték lapunknak: a szerencsejáték-szervezők részéről voltak előzetes jelzések, hogy a jogszabályváltozás hatálybalépésekor számítani lehet az engedélyek leadására, mindazonáltal ugrásszerű növekedést eddig nem tapasztaltak. Válaszukból azonban kiszűrhető, hogy felkészültek az érdeklődésre: a szerencsejáték-felügyeleti főosztály ügyfélszolgálata „hosszabbított nyitva tartással, és az ügyintézők számának növelésével készül az esetlegesen megnövekedő ügyfélforgalom kiszolgálására.”
Arra, hogy ez miért maradhatott el eddig, az SZF válasza az, hogy az október havi adó százezer forint volt automatánként, annak megfizetésével pedig a szerencsejáték-szervezők egész hónapra jogosultak voltak az automata üzemeltetésére. Vélhetően senki nem szeretné bevételeit megrövidíteni egy, a hónap vége előtti engedélyleadással. Éppen ezért az érintettek várhatóan csak október–november fordulóján fogják leadni az engedélyt – fogalmazott a felügyelet.
Schreiber István másként látja, szerinte már eddig is mintegy kétezer gép esetében jelezték az engedély leadását vagy annak szüneteltetését a működtetők. Az elnök szerint az ország döntő részén nem lehet a megemelt adóterhet kitermelni, így semmilyen árbevételük nem lesz, és nagyon sokan lesznek kénytelenek bezárni a cégüket. Úgy tudni, jó néhány ilyen profillal működő vállalkozásnál megkapták az alkalmazottak a felmondásukat. Az év hátralévő részében szerinte a gépek mintegy 25 százaléka működik tovább, ami tovább csökken februárig: akkorra a jelenlegi 24 ezres nyerőgép-állomány mintegy 10 százaléka marad meg, így az ágazatban körülbelül 30 ezer ember munkája szűnik meg.
A költségvetés számára sem mellékes, hogyan reagálnak a cégek az adóváltozásra. Ambiciózus játékadóbevétel-növekedést tervez ugyanis jövőre a kormány. A 2011. évi költségvetésben szereplő 48,5 milliárd forintos tervvel szemben a 2012-es büdzsében már 82,4 milliárd forintos elvárás szerepel. A bővülés persze érthető, hiszen egy új területet, az online szolgáltatókon keresztül folyó kártyajátékokat és lóversenyfogadást is megadóztatná a kabinet. Az éves adóbevétel döntő része azonban így is a Szerencsejáték Zrt.-től és a nyerőgépekből származik.
Amennyiben az MSZSZ becslései megalapozottak lesznek, akkor számításaink szerint az online szolgáltatóknak már első évben mintegy 35 milliárdot kellene befizetniük. Ha ez csak 18-20 milliárd forint lenne – amit piaci körökben valószínűbbnek tartanak –, akkor könnyen lehet, hogy az éves játékadó-bevétel is ennyivel elmarad a költségvetésben tervezettől.
