Népszavazást tartana az újabb görög mentőcsomagról, az ezzel járó megszorításokról a görög kormányfő, aki hétfő esti bejelentésével pánikot keltett szerte a világ piacain. Kedden több ponttal estek a tőzsdék – a magyar zárva volt, de a forintpiacon éreztette hatását Jeórjiosz Papandreu váratlanul bedobott ötlete. Az euró árfolyama vészes közelségbe került a 310 forintos szinthez, a svájci frankért is több mint 254 forintot kellett adni a nap egy szakaszában. Lapzártánk idején viszont úgy tűnt, a piacok túljutottak a sokkon, a forint pár egységgel erősödni tudott délutáni pozíciójához képest a fontos devizákkal szemben. Ekkortájt jelentek meg értesülések arról, hogy talán mégsem rendeznek népszavazást a 130 milliárd eurós hitel feltételéül szabott görög csomagról, amely a juttatások újabb jelentősmegnyirbálását tartalmazza. Amit tudni lehetett: a kormányzó görög szocialista párt több képviselője is nemtetszésének adott hangot Papandreu bejelentését illetően, amellyel szerintük kockára teszi a görög kilábalást, szélesebb kitekintésben pedig az eurózóna egységét. Tegnap este az sem tűnt valószínűtlennek, hogy Papandreu belebukik a nemcsak uniós partnereivel, hanem még saját pénzügyminiszterével sem egyeztetett ötletébe.

Az európai nagyhatalmak, Németország és Franciaország kormányzati tárgyalótermeiben egész kedden tartottak a megbeszélések. Nicolas Sarkozy francia elnök délután ötre magához hívta minisztereit, a találkozóra hivatalos volt az Európai Központi Bank elnöke is. A téma a görög válság volt, a megbeszélés eredményéről pedig legkésőbb ma tájékoztatja Angela Merkel német kancellárt, akivel Cannes-ban tartanak az e heti G20-csúcs előtt rendkívüli találkozót, ahol a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió képviselői is jelen lesznek.

Az aggodalom azért ilyen heves, mert a népszavazás eredménye – legalábbis első ránézésre – nem lehet kétséges: a görögök el fogják utasítani a csomagot, ebben az esetben viszont a kormány nem jut hozzá az újabb hitelhez, ami elkerülhetetlenül csődhöz, illetve az eurózónából való kilépéshez vezet. Nem mellékesen pedig munícióval szolgál azon többi tagállam számára, ahol szintén helyi egyeztetésekhez, jóváhagyásokhoz kötnék az uniós kormányzati szinten elfogadott mentőcsomag végrehajtását. Nem mindenki osztja azonban ezt az aggodalmat: e vélemények szerint ha kellő mélységben feltárják a görögök előtt az eurózóna elhagyása esetén várható gazdasági következményeket, akkor visszájára lehet fordítani a közhangulatot. A drachma újbóli bevezetése ugyanis nem történhet súlyos leértékelés nélkül, nem beszélve arról, hogy ezek után nehezen találna forrást a nemzetközi hitelpiacon a görög kormány.

A mai kereskedést minden bizonnyal Athén befolyásolja majd, az, hogy milyen álláspontot képviselnek a népszavazás ügyében, illetve mi lesz Papandreu sorsa, de attól is függ majd a piaci hangulat, hogy a kormányfőkkel megerősített EU–IMF-minicsúcson mire jutnak a résztvevők. Például hajlandók-e tárgyalásokat kezdeni a görögöknek szánt hitel feltételeinek lazításáról. Nem kizárt ugyanis, hogy Papandreu célja ez volt a bejelentéssel.

A drachma emlékműve Athénban