Arról van szó, hogy a hatályos törvények szerint járulékot csak és kizárólag a tb-ellátásokra lehetett felhasználni: abból csak egészségügyi, illetve nyugdíjkiadásokat lehetett finanszírozni. Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a módosító is megköti, milyen célokra lehet költeni ezt a pénzt: Rogán a tb egyes pénzügyi alapjait, illetve a törvényben meghatározott elkülönített állami pénzalapokat jelölte meg felhasználókként.

Rogán Antal

A gyökeres átalakítás azonban nem ezzel kezdődik a társadalombiztosítás finanszírozási rendszerében. Közel egy éve fogadta el a parlament azt a jogszabály-módosítást, amellyel a munkaadó által fizetett 24 százalékos nyugdíjjárulékot átnevezték nyugdíjhozzájárulássá. Aki most nyitja meg a tb-törvényt, nem fogja benne megtalálni a hozzájárulásra vonatkozó részt, ám ennek egyszerűen az az oka, hogy a változás csak 2011 decemberétől lép hatályba. Az volt az első, igazán jelentős lépés a befizetés és az érte járó ellátás szétválasztása felé.

Rogán tehát nem tett mást, mint hogy a háromszázalékos egészségügyi járulékot is hozzáigazította az új rendhez. Lehet azonban még egy magyarázata annak, miért tartotta fontosnak ezt a képviselő. Az Alkotmánybíróság (AB) ugyanis még az idén dönthet a magán-nyugdíjpénztári rendszer felszabdalását megalapozó törvényeket támadó keresetekről. A téma régóta a testület napirendjén van, és bár a vártnál lassabban halad az ügy, van rá esély, hogy még idén ítéletet mondjanak felette az alkotmánybírák. A jelekből pedig arra lehet következtetni, hogy a hozzájárulásra vonatkozó szabályozás elbukhat ezen a vizsgán.

A fideszes képviselő módosítója ellenben csak jövő januártól lép hatályba, akkor, amikor az AB mozgástere még tovább szűkül. Azokat az ügyeket ugyanis, amelyeket idén nem zár le, nem viheti tovább azokban az esetekben, amikor a kereset benyújtója az Alkotmánybíróságról szóló jogszabályok módosításával szűkre szabott körbe nem fér be. Márpedig 2012-től „az utca embere” nem fordulhat közvetlenül a testülethez, a panasz csak a bírói jogorvoslati fórum beiktatásán keresztül juthat el idáig. Ez pedig azt eredményezi, hogy ha el is bukna a tavaly elfogadott törvényi rész a testület előtt, Rogán javaslatának végrehajtását akkor tudják a leggyorsabban megakadályozni az alkotmánybírák, ha a parlamenti képviselők negyede ilyen beadvánnyal fordul hozzájuk.

Százmilliárdos kockázat az euró

A legpesszimistább forgatókönyv, a háromszáz forintos euróárfolyam teljesülése esetén az államháztartás egyenlege mintegy százmilliárd forinttal romlana a benyújtott költségvetési törvényjavaslatban meghatározotthoz képest – közölte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy írásbeli kérdésre adott válaszban. Tukacs István MSZP-s képviselő egyebek mellett azt kérdezte, hogy a kormány számolt-e a költségvetés tervezése során figyelembe vett 268 forintos euróárfolyamnál gyengébb forinttal is. Matolcsy György válaszában azt írta: a Nemzetgazdasági Minisztérium készített számításokat a törvényjavaslatban szereplő 268,5 forintos euróárfolyamnál gyengébb forintárfolyamra is. Hozzáteszi: a vártnál rosszabb forintárfolyam bekövetkezési valószínűségét megjósolni felelőtlenség lenne, mindez a nemzetközi válság lefutásától függ. Kitér arra is, hogy a legpesszimistább forgatókönyv, a háromszáz forintos euróárfolyam teljesülése esetén az államháztartás egyenlege mintegy százmilliárd forinttal kedvezőtlenebbül alakulna. Az államadóssággal kapcsolatos kamatkiadások például 33 milliárd, míg a nyugdíjakra fordítandó összeg 23 milliárd forinttal nőne. (MTI)