Orbán új bankrendszert építene
A kormányfő szerint hamarosan a parlament elé kerülhet az erről szóló javaslat, ennek ellenére a lapunk által megkérdezett kormánytagok egyike sem tudta, mit tartalmaz majd a javaslat. – Most jött haza Brüsszelből, még nem kaptunk tájékoztatást a részletekről – mondták többen is.
Az elmúlt napok eseményeiből, nyilatkozataiból azonban körvonalazható, mire készülhet a miniszterelnök. Hétfői parlamenti felszólalásában például világosan megfogalmazta: ahhoz, hogy az emberek pénze biztonságban legyen, a kereskedelmi bankokat el kell választani a befektetési bankoktól. Nemzetgazdasági minisztere, Matolcsy György pedig egy lapinterjúban jelezte, hogy a kormány szándékaitól nem áll távol egy állami tulajdonú speciális pénzintézet létrehozása, illetve a már működő, részben állami érdekeltségű bankok feltőkésítése. Mindehhez hozzávehetjük a szerdai EU-csúcs eredményeit, például az anyabankok kötelezését arra, hogy ne csak saját maguknál, hanem leánycégeiknél is gondoskodjanak adott esetben tőkepótlásról.
Egyes kormányzati forrásaink szerint a Brüsszelben született egyezség nem igényelne külön nemzeti szabályozást. Mások elmondásából azt lehetett leszűrni, hogy Orbán Viktor egyfajta felhatalmazásként értékeli a csúcson véglegesített megállapodást, s abból levezetve készül a törvénykezésre, „ami megváltoztatja az állam és a bankok viszonyát”.
Az állami tulajdonú speciális pénzintézet létrehozásának gondolata a devizahitelesek végtörlesztésével összefüggésben került be a köztudatba. Erről az a véleménye az egyik hazai bank neve elhallgatását kérő vezetőjének, hogy a politika aktivitásának növelése a versenyszektorban komoly kockázatokat hordoz: az szerinte a korrupció melegágya. Nem beszélve arról, hogy a bank veszteségeit nem egy külföldi anyavállalatnak, hanem a magyar adófizetőknek kell állniuk. S akkor még nem tisztázott, honnan lesz forrása a pénzintézetnek. A hitelezést ugyanis nem a tőkéből finanszírozzák a bankok, hanem forrást gyűjtenek a pénzpiacról. Az viszont évek óta csontszáraz.
Ami pedig a probléma gyökerét illeti, a bankvezér egyértelműen az államot tartja felelősnek azért, hogy a hosszú évek óta folytatott laza költségvetési politikával elszívta a hosszú forintforrásokat a piacról. A deficitet ugyanis innen tömték be, így viszont a többi piaci szereplő nem jutott elég forintforráshoz. – Ez is a devizahitelezés elterjedése felé lökte a bankokat – állítja a befolyásos bankár, aki szerint amiatt mindenképpen megrovást érdemelnek a pénzintézetek, ahogy a kamatokat a már futó szerződések esetén is egyoldalúan változtatták ahelyett, hogy a rövid futamidejű forrásokon elszenvedett veszteségeiket pénzpiaci műveletekkel fedezték volna.
A kormány a forrásszerzést könnyítené meg azáltal, hogy a Magyar Nemzeti Bank vállalati kötvényeket, jelzálogleveleket vásárolna. Ez felemás megoldás lenne a szakemberek szerint. – Csak akkor életképes az ötlet – mondja a bankvezér –, ha az MNB kizárólag a nem állami pénzintézeteknek biztosítja a hozzáférést. Máskülönben az üzleti kockázatot az államnak kell viselnie.
Ami a kereskedelmi és befektetési bankok szétválasztását illeti, volt olyan nyilatkozónk, aki a magyar viszonyok között értelmezhetetlennek nevezte a kormányfő bejelentését. A többi között azért, mert nálunk nem működnek befektetési bankokként beazonosítható pénzügyi vállalkozások. – Ha viszont arra gondol a miniszterelnök, hogy például az OTP a jövőben csak betétgyűjtéssel foglalkozzon, és ne végezzen kockázatos tőkepiaci műveleteket, részvénypiaci tranzakciókat, akkor azzal megássa a legnagyobb magyarországi bank sírját, mert akkorát fog bukni a tőzsdén az OTP részvénye – vázolta a várható következményeket egy másik banki szakember.
A bankvezér ennél visszafogottabb véleménye szerint sincs jelentősége Magyarországon a kereskedelmi és befektetési banki tevékenység szétválasztásának, ellentétben mondjuk az Egyesült Államokkal vagy Nyugat-Európával. Nálunk „nem úszott el” bank a befektetései miatt.
Bankrendszerek, különbségek
A szakirodalom megkülönbözteti az úgynevezett angolszász és német bankrendszert. Míg előbbi különválasztja a kereskedelmi és befektetési bankokat, és utóbbiaknak engedélyezi a kockázatos tőkepiaci befektetéseket, addig utóbbi lehetővé teszi, hogy a bankok univerzális tevékenységet folytassanak. Manapság már egyik iskola sincs általában jelen vegytisztán, Magyarországra némi megszorítással azért az utóbbi a jellemző.
