Ennek az lett az eredménye, hogy míg Koszorús László úgy, ahogy van, megszüntetné az egyszerűsített vállalkozói adót, népszerűbb nevén evát, addig Seszták Miklós azt javasolja, hogy az evamértékét a jelenlegi 30 százalékról emeljék 35 százalékra. Sok evaalany számára persze ez is hasonlót jelentene, mint ha megszűnne az adónem: ebben a vállalkozói körben 10 százalékos társasági adó és 16 százalékos osztalékadó mellett már adózott jövedelemhez lehet jutni, nem beszélve arról, hogy az evás cégek nem számolhatnak el a vállalkozással összefüggésben keletkezett költséget.

Az eva megszüntetése nem új gondolat, adószakértők egy része régóta szorgalmazza a kivezetését. Általában az ekho kiiktatását is fontosnak tartanák, de erre vonatkozó javaslat jelenleg nincs a parlament előtt.

Rogán Antal indítványa egyértelművé teszi, hogy a munkaadók által fizetett 27 százalékos tb-járulék mögött nincs ellátási kötelezettsége az államnak. Ez a vita a magánnyugdíjpénztárak elsorvasztása kapcsán indult el: a kormány úgy védte intézkedését, hogy járulékról hozzájárulássá nevezte át a fizetési kötelezettséget. Ennek az új „rendnek” biztosít széles jogi alapot Rogán azáltal, hogy bevezet egy új fogalmat, a szociális hozzájárulási adót. Ami tulajdonképpen a járulék logikáját követi, csak ezáltal nem keletkezik közvetlen kapcsolat a biztosított és az utána befizetett kötelezettség között. Több kormánypárti képviselő a közösségi közlekedési adó bevezetését javasolja, amit minden vállalkozásnak fizetnie kellene. Az adó alapja a korrigált nettó árbevétel, mértéke pedig a fővárosban és az agglomerációban egy százalék, máshol 0,5 százalék. Az adóból levonható a foglalkoztatottnak adott utazási bérlet ellenértéke. A pénzt az állami adóhatóság szedi be, onnan kerül az önkormányzatokhoz. Egy másik előterjesztés a nagy port felvert ingatlanadót érinti. Rogán nem a forgalmi érték három százalékában maximálná az önkormányzati építményadót, ahogy a kormány tenné, hanem 20 százaléknál nagyobb adóemelés hatálybaléptetését a nemzetgazdasági miniszter jóváhagyásához kötné. Arról is gondoskodna a képviselő, hogy a jövőben ne legyenek kivételek a telekadóztatás alól. A bármilyen formában kivethető települési adót pedig – a kormány szándékával ellentétben – nem lehetne levonni az iparűzési adóból.

A felettébb aktív képviselőnek az szja-törvényhez is volt egy-két szava. A cégek béren kívüli juttatásként 12 500 forintig nyújthatnának munkahelyi étkezést Rogán elképzelése szerint, aki viszont az étkezési utalványt választja, az 5000 helyett 7000 forintig kaphatja meg azt béren kívüli juttatásként.

1%

A KÖZLEKEDÉSI ADÓ bevezetésével egyszázalékos sarcot kapnának a nyakukba a fővárosi vállalkozások, vidéken fél százalék lenne a közteher.