Kevesen végtörlesztenek
A bankok ugyan jellemzően nem túl közlékenyek a témában, de a megkeresésünkre válaszoló pénzintézetek adatai alapján valószínűtlen, hogy az év végéig 200-300 ezren szabadulnának meg euró- vagy svájcifrank-alapú kölcsönüktől, mint ahogyan azt például Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője korábban várta. Matolcsy György miniszter osztrák kollégájának írt levelében óvatosabb volt, mindössze tíz százalékra becsülte a végtörlesztők arányát, ami 80 ezer adóst jelentene, ám jó, ha ennek fele összejön év végéig.
Az elmúlt közel négy hétben érdeklődőből nem volt hiány, élni viszont jóval kevesebben tudtak a lehetőséggel. A CIB-nél eddig 9300-an tájékozódtak, a folyamatot azonban eddig kevesebb mint felük, 4300 ügyfél indította el. Az Ersténél mostanáig 4400 adós jelezte végtörlesztési szándékát, miközben információt már 20 500-an kértek. Az MKB-nál ezres nagyságrendben kezdeményezték tartozásuk idő előtti visszafizetését. Ha feltételezzük, hogy a többi banknál is hasonló az arány, akkor eddig 30-40 ezren jelezhették, hogy élnek a lehetőséggel. Ennél sokkal többen valószínűleg már nem is lesznek, a tapasztalatok szerint ugyanis döntő többségben azok tudják visszafizetni adósságukat, akiknek van megtakarításuk. A CIB-nél ez az arány 92 százalék, az Ersténél 83, míg az MKB-nál az adósok kétharmada rendezte így tartozását.
A végtörlesztéssel azért élnek a vártnál kevesebben, mert a nagyobb bankok közül még egy sem állt elő olyan kedvező forinthitellel, amellyel érdemes lenne kiváltani a meglévő devizakölcsönt. Sokan a takarékszövetkezetektől vesznek fel forinthitelt, Varga Antal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSz) ügyvezető igazgatója szerint eddig csaknem háromezer devizahitelesnek 20 milliárd forintot folyósítottak devizaalapú adósságuk kiváltásához, ám a takarékok lassan elérik lehetőségeik határát. (Varga Antal a Portfóliónak adott interjúban azt valószínűsítette, hogy év végéig legfeljebb 30 milliárd forintra nőhet a hitelállomány.) Szász Károly, a pénzügyi felügyelet elnöke az OTSz tegnapi rendezvényén arról beszélt, hogy a takarékszövetkezetek 500 milliárd forint értékben tudnának részt venni a devizahitelesek megsegítésében. Csicsáky Péter, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója szerint azonban ez a becslés erősen eltúlzott, és Demján Sándor, az OTSz elnöke sem tanácsolta a takarékoknak, hogy ilyen mértékben részt vegyenek a devizahitelek konszolidálásában.
Márpedig a kormány azzal számol, hogy belátható időn belül sikerül jelentősen csökkentenie a devizahitelesek számát. Lázár János arról beszélt nemrég, hogy jövő tavasszal a jelenlegi 1,2 millióval szemben már csak 100-200 ezer ilyen adós lenne. Mivel a végtörlesztés láthatóan nem hozza ezt az eredményt, a kabinetnek újabb intézkedéseket kell majd hoznia. Matolcsy a Heti Válasznak adott interjúban a tervezett lépésekről annyit árult el: a családok után a vállalkozásokat és az önkormányzatokat is tehermentesíteni szeretnék az árfolyamkockázatok alól. Ennek érdekében a kormány egy alternatív finanszírozási rendszer kialakításán dolgozik, amiben akár egy állami alapítású lakossági bank is szerepet kaphat, és sor kerülhet a még működő állami tulajdonú pénzintézeti kör feltőkésítésére is. A kis- és középvállalkozásoknak kamattámogatott hitelkonstrukciót ígért a miniszter.
